Érett középkori pálos templomépítészet az Egri Egyházmegye területén

A középkor vége felé az építés szervezeti átalakuláson ment át: az egy-egy objektum létrehozására szerveződő műhelyek helyét az állandó műhelyek kezdték átvenni. A kutatást indító kérdésem az volt, hogy mennyiben mutatható ki Magyarország egyes régióiban ez a változás, illetve a formai azonosságok, hasonlóságok milyen más tényezők eredményeképpen alakultak ki. Ezek vizsgálatát a pálos rend építészetére, ezen belül az Egri Egyházmegyében zajlott tevékenységeire szűkítem le. A területen számos hajdani kolostorról van tudomásunk, mára azonban csak maréknyi olyan emlékkel találkozhatunk, melyeknek falai részben épek és nem lettek áldozatai jelentős átépítésnek. Ezt a néhány romot tanulmányozva keresek összefüggéseket, hasonlóságokat, melyek általánosságban jellemzőek lehettek az elpusztult épületekre is. A dolgozatomban jelentős figyelmet szentelek a Gönc és Telkibánya között található kolostorromra, a magasan álló falakról felmérést készítek, majd a jelenlegi állapotot ennek, és a korábbi analízisek alapján értékelem. A kutatásom támpontot adhat a későbbi esetleges beavatkozásokhoz, rekonstrukciókhoz, valamint gazdagíthatja a középkori magyar építészetről való ismeretanyagunkat.

Források:

Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori magyarországon. II. kiadás. Pécs, Magyar Pálos Rend. 2020.

Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-hegyalján. Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004

szerző

• 
  Budaházi Fanni
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Daragó László
  docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék