Regöly-Somoly – Egy pusztatemplom téglák közt rejlő múltja
Témám a Regöly határában lévő középkori Somoly templomromja, mely utazásaim során keltette fel az érdeklődésemet a 65-ös útról elénk táruló festői tájba illeszkedő téglatornyával. A faluból mára már csak ennyi maradt meg, egy zöld, eperfás szigeten a szántóföldek lankái között.
Munkám alapját egy részletes kézzel, és lézeres mérőállomással történő felmérés képezi. Többszöri látogatásaim során megfigyeléseimet méretarányos manuálékon, illetve végleges CAD-rajzokon rögzítettem, összevetve a rommal eddig foglalkozó kutatók szóbeli, és írásbeli közléseivel, feltárva ezzel jelenlegi állapotát, pusztulásának mibenlétét, és valószínűsíthető egykori formájára utaló részleteit.
Fontos forrásnak bizonyultak ehhez az eddigi kutatási anyagok, és analógiák mind a rom kezelése, értelmezése, mind hasonló korú épületek és épületelemek megléte terén. A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársainak köszönhetően részletes ásatási napló, illetve a régészeti munkákhoz kötődő építészek által közzétett rekonstrukciók, korábbi kutatási anyagok, valamint az állagmegóvási munkákról szóló elbeszélések segítették elemzéseimet.
Kutatásomat kiterjesztettem az általános magyar középkori falvakra. Gyakran ezekből a településekből napjainkra csupán a templom maradt meg, mely mindig is jelentős szerepet töltött be a közösség mindennapjaiban. Feltáruló múltjukkal képet kaphatunk egy régi falu életéről. Somoly még a középkorban pusztulásnak indult, mára már csak templomtornya jelzi egykori létét. Ebből adódóan csupán néhány topográfiai adat, és korabeli konskripció, valamint a környező ásatási jegyzőkönyvek segítik történetének megismerését.
Nehéz megközelíthetőségéből adódóan csak az igazán elszánt érdeklődők keresik fel manapság, de az útról feltáruló látványa miatt az áthaladó utazók számára sem marad közömbös. Ennek köszönhetően a „csupán” falusi templom mivolta ellenére is sokszor kerül a figyelem középpontjába, segítve ezzel a kisebb településeken található emlékek jelentőségének felismerését, mivel a falusi építészet kutatása és megóvása is elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes képet kapjunk hajdani épített örökégünkről és történelmünkről.
szerző
-
Zslebics Judit
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Daragó László
docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék -
