A térszervezés változásainak elemzése a Károlyi Lajos-palotán keresztül
A budapesti Palotanegyed első épületei közt 1863-ban felépült Károlyi Lajos-palota egyedülálló beépítést, térszervezést és korai francia neoreneszánsz formaképzést hordozott magán. A 150 évet megélt palota több funkcióváltáson, átalakításon esett át, így Ludwig Behr belsőépítész kéznyomát is viselte, és huszonöt éven át az Olasz Királyi Követségnek is teret adott. A II. világháború során teljesen kiégett a városi palota, és födémei is beomoltak. Az ideiglenes bútorraktári használat után a részleges műemléki rekonstrukció az 1970-es években történt meg, amikor a Magyar Rádió tulajdonába került az épület, mint leendő hangversenytermet befogadó reprezentatív fogadótér. Ám a hangversenyterem csak terv maradt, és a Rádió-tömb is csak raktározásra, és az elektromos ellátásra tudta használni az értékes épületet, miközben a háború előtti térsorok feltárásra és visszaállításra vártak.
Ma több szempontból is aktuális a 150 éves palota szerepét újragondolni: egyrészt a Magyar Nemzeti Múzeum bővítése és Magyarország építészeti értékeit bemutató tárlat, mint hiányolt és kívánt igény mutatkozik, amire alkalmas lesz a palota és hozzátartozó barokk kertje. Másrészt 2014 Ybl Miklós – a palota tervezőjének - születésének 200. évfordulója. Harmadrészt a Rádió fokozatosan kiköltözik a Palotanegyedből, az értékes, és gazdag eseménytörténeti múlttal bíró palotákat szabadon hagyva.
A kutatásom másik célja bemutatni a Károlyi Lajos-palota tervein keresztül Ybl Miklós építész tervezési szemléletét, hogyan alakult a négy egymást követő ajánlati tervében a funkció- és térszervezés. Milyen térformáló eszközöket használt a tervezés során, és a kialakuló térsorok milyen lehetőségeket engednek meg a későbbi funkcióváltások, hasznosítások tervezésénél.
szerző
konzulensek
-
-
Sávoly Tamás
, (külső)
