Közvetlenül burkolható lépéshang-szigetelések (Lépészajszigetelés úsztatott padló nélkül)
A szakirodalom és az akusztikusok véleménye szerint a födémek lépéshangszigetelését leghatékonyabban úsztatott padlófelépítménnyel lehet javítani. A KSH adatai alapján Magyarországon 2021-ben nagyságrendileg 1 millió m² lakás épült, melybe becslésünk szerint legalább 50.000 m³ esztrichbetont építettek be, melynek az anyagköltsége több mint 2 milliárd Forint, CO² egyenértékű karbonlábnyoma pedig legalább kb. 142 290 tonna. Ehhez képest az anyaggyártók palettáján megtalálhatók különböző közvetlenül burkolható lépéshangszigetelő anyagok, melyek hazai alkalmazása jelentéktelen.
A kutatás célja ezek teljesítményének, alkalmazási körének fölmérése, számszerűsítése, az úsztatott esztrichbeton nélküli rétegrendek lehetőség szerinti kidolgozása. Az akusztikai alap-összefüggések megismerése után számtalan mintát készítettünk és azokat laborméréseknek vetettük alá az Épületszerkezettani Tanszék Épületakusztikai Laboratóriumában.
Méréseinkhez 5 nemzetközi anyaggyártó cég több mint 15 féle anyagából kaptunk mintákat felhasználásra.
Vizsgáltunk:
– különböző vastagságú burkolatokat azonos lépéshangszigetelő lemezeken,
– azonos burkolatokat különböző anyagú és vastagságú lépészajszigetelő lemezeken,
– meglévő, eldilatálatlan lépcsőszerkezetekre épített, új lépéshangszigetelő burkolatok hatását,
– meglévő panelház jellemző rétegrendjének lehetséges javítását,
– különböző padlófűtés-rendszerlemezekkel és feszültségmentesítő domborlemezekkel készült aljzatok lépészaj-csökkentő hatását,
– különböző lépészajszigetelő lemezek rugalmassági modulusát, sajátfrekvenciáját és dinamikai merevségét.
Megállapítottuk, hogy az úsztatott beton hiánya burkolástechnikai problémákat okoz, ezért megvizsgáltuk a hidegburkolatok aljzatával szemben támasztott követelményeket. Felismertük, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten hiányoznak az erre vonatkozó szabályozások, mértékadó ajánlások. Ezért javaslatot tettünk a hidegburkolatok aljzatával szemben támasztott alakmerevségi követelmények meghatározására, egyfajta optimalizációs eljárás kidolgozására. Kidolgoztunk új rétegrendi javaslatokat a ragasztott hidegburkolati zóna hajlítási és nyírómerevségének növelésére.
Mintáinkat a BME Szilárdságtani Tanszékének Czakó Adolf laboratóriumában törésteszteknek vetettük alá. A különböző erősítő betétekkel készülő padlóburkolatok és lépéshangszigetelések kombinációira további akusztikai laborméréseket végeztünk. Ezzel megnyílt a lehetőség a közvetlenül burkolható lépéshangszigeteléssel készülő padlórétegrendek teljesítményének fokozására.
Megállapítottuk, hogy a vizsgált és fejlesztett új szerkezeti megoldások alkalmasak régi, úsztatott padló nélkül épült épületek javítására, valamint megfelelő körültekintéssel új épületek szerkezeteiként is betervezhetők.
szerzők
-
Csiszár Hanna Mária
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc) -
Hepke Alajos Miklós
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Wild Zsófia Mária
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
-
Mesterházy Beáta
tudományos segédmunkatárs, Épületszerkezettani Tanszék -
-
Karádi Dániel Tamás
doktorandusz, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
