Regisztráció és bejelentkezés

Közvetlenül burkolható lépéshang-szigetelések (Lépészajszigetelés úsztatott padló nélkül)

A szakirodalom és az akusztikusok véleménye szerint a födémek lépéshangszigetelését leghatékonyabban úsztatott padlófelépítménnyel lehet javítani. A KSH adatai alapján Magyarországon 2021-ben nagyságrendileg 1 millió m² lakás épült, melybe becslésünk szerint legalább 50.000 m³ esztrichbetont építettek be, melynek az anyagköltsége több mint 2 milliárd Forint, CO² egyenértékű karbonlábnyoma pedig legalább kb. 142 290 tonna. Ehhez képest az anyaggyártók palettáján megtalálhatók különböző közvetlenül burkolható lépéshangszigetelő anyagok, melyek hazai alkalmazása jelentéktelen.

A kutatás célja ezek teljesítményének, alkalmazási körének fölmérése, számszerűsítése, az úsztatott esztrichbeton nélküli rétegrendek lehetőség szerinti kidolgozása. Az akusztikai alap-összefüggések megismerése után számtalan mintát készítettünk és azokat laborméréseknek vetettük alá az Épületszerkezettani Tanszék Épületakusztikai Laboratóriumában.

Méréseinkhez 5 nemzetközi anyaggyártó cég több mint 15 féle anyagából kaptunk mintákat felhasználásra.

Vizsgáltunk:

– különböző vastagságú burkolatokat azonos lépéshangszigetelő lemezeken,

– azonos burkolatokat különböző anyagú és vastagságú lépészajszigetelő lemezeken,

– meglévő, eldilatálatlan lépcsőszerkezetekre épített, új lépéshangszigetelő burkolatok hatását,

– meglévő panelház jellemző rétegrendjének lehetséges javítását,

– különböző padlófűtés-rendszerlemezekkel és feszültségmentesítő domborlemezekkel készült aljzatok lépészaj-csökkentő hatását,

– különböző lépészajszigetelő lemezek rugalmassági modulusát, sajátfrekvenciáját és dinamikai merevségét.

Megállapítottuk, hogy az úsztatott beton hiánya burkolástechnikai problémákat okoz, ezért megvizsgáltuk a hidegburkolatok aljzatával szemben támasztott követelményeket. Felismertük, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten hiányoznak az erre vonatkozó szabályozások, mértékadó ajánlások. Ezért javaslatot tettünk a hidegburkolatok aljzatával szemben támasztott alakmerevségi követelmények meghatározására, egyfajta optimalizációs eljárás kidolgozására. Kidolgoztunk új rétegrendi javaslatokat a ragasztott hidegburkolati zóna hajlítási és nyírómerevségének növelésére.

Mintáinkat a BME Szilárdságtani Tanszékének Czakó Adolf laboratóriumában törésteszteknek vetettük alá. A különböző erősítő betétekkel készülő padlóburkolatok és lépéshangszigetelések kombinációira további akusztikai laborméréseket végeztünk. Ezzel megnyílt a lehetőség a közvetlenül burkolható lépéshangszigeteléssel készülő padlórétegrendek teljesítményének fokozására.

Megállapítottuk, hogy a vizsgált és fejlesztett új szerkezeti megoldások alkalmasak régi, úsztatott padló nélkül épült épületek javítására, valamint megfelelő körültekintéssel új épületek szerkezeteiként is betervezhetők.

csatolmány

szerzők

  • Csiszár Hanna Mária
    Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)
  • Hepke Alajos Miklós
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Wild Zsófia Mária
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Dobszay Gergely
    egyetemi docens, Épületszerkezettani Tanszék
  • Mesterházy Beáta
    tudományos segédmunkatárs, Épületszerkezettani Tanszék
  • Dr. Hunyadi Zoltán
    egy. docens, Épületszerkezettani Tanszék
  • Karádi Dániel Tamás
    doktorandusz, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

helyezés

I. helyezett