Regisztráció és bejelentkezés

Különböző típusú csapadékadatok használatának összehasonlító elemzése

A dolgozat elkészítése során az első lépés egy megfelelő méretű és adatellátottságú vízgyűjtő

kiválasztása volt. A kutatáshoz alkalmas vízgyűjtő a Sorok-Perint, a Jáki-Sorok és az Arany-patak

részvízgyűjtőivel, illetve a Gyöngyös-patak mesterséges vízkormányzásból származó vízhozamával. A

teljes modellezett terület közel 350 km 2 .

Következő lépés a vízgyűjtőmodell előállítása ArcGIS és HEC-GeoHMS programok segítségével. Az

ArcGIS térinformatikai szoftver használatával készült el a vízgyűjtőmodell, amely az alapja a HEC-HMS

programban elkészült csapadék-lefolyás modellnek.

A modell determinisztikus, esemény alapú, ezen felül összevont, illetve osztott paraméterű változata

is elkészült. A modellezett események 2005 és 2016 között bekövetkezett árhullámok a vizsgált

területen. A rendelkezésre álló adatsorokból tíz esemény került kiválasztásra a modell kalibrálásához.

A felhasznált adatok csapadék, illetve vízhozam idősorok. A modell input adatai a csapadék adatok, a

vízhozam idősorok pedig a modell jóságának ellenőrzésére szolgálnak a kalibráció során. Emellett

ingyenes adatbázisból hozzáférhető (MTA ATK TAKI, EU Soil Hydro Grid) talajfizikai paraméterek

vizsgálatára is sor kerül. Ezek alkalmazhatóságának értékelése fontos eleme a dolgozatnak. A

modellbe bekerülő csapadék adatok felszíni csapadékmérő állomásokról (OMSZ, NYUDUVIZIG),

illetve az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) adatbázisból származnak.

Utóbbi egy független, számos európai ország által támogatott szervezet, mely grid alapú csapadék

adatokat is szolgáltat. Az adatok feldolgozása a MATLAB numerikus matematikai szoftver

segítségével történt. A modell kalibrálása után, a modell igazolására is sor kerül.

A dolgozat célja a fent említett adatok felhasználásával végzett futtatások eredményeinek

összehasonlítása. Az eredmények kiértékelése során megállapíthatóvá válik a különböző forrásokból

származó adatok használhatósága, minősége, különös tekintettel az ingyenesen elérhető adatokra.

Amennyiben az említett ingyenesen elérthető adatok megfelelő eredményeket mutatnak,

alternatívái lehetnek az általában költséges felszíni állomás adatoknak. Mindemellett

összehasonlításra kerülnek a csapadékösszegek/eloszlások típusonként és eseményenként, illetve a

kalibrált paraméterek értékei is.

szerző

  • Négyesi Klaudia
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Nagy Eszter Dóra
    Doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Bene Katalin
    egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem (külső)

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett