A budai termálkarszt hidrogeológiai vizsgálata a Molnár János-barlang példáján

A budai termálkarszt Európa egyik legnagyobb, napjainkban is működő termálkarsztos rendszere. Az itt kialakult áramlások miatt egyedi karsztos képződmények jöttek létre, többek között a kutatási területnek is választott Molnár János-barlang. A világviszonylatban is páratlan barlangrendszer érdekessége a karsztrendszer többi barlangjához képest, hogy járatai hévízzel szinte teljesen kitöltöttek (Leél-Őssy et al. 2011). A különlegessége magában hordozza nehézségét is: a kutatások sok esetben csak a barlangi búvárok segítségével lehetségesek.

Dolgozatom célja az eddig született publikációk, szakirodalmak megismerése, módszerek összehasonlítása, majd saját mérések elvégzése azért, hogy a barlang hidrológiai viszonyairól minél bővebb információval rendelkezzünk.

A korábbi kutatások megállapították, hogy a barlang eddigi végpontjának vélt járatoknál a víz még tovább áramlik a barlangrendszerben, így egy feltételezett visszaáramlás jön létre a barlangrendszer járataiban (Solymár 2017). Kutatásom során ennek feltérképezését folytatom egy, eddig még ezen a területen nem alkalmazott műszerrel. A Nortek által fejlesztett Signature1000 egy akusztikus Doppler-elven működő sebességmérő eszköz. A műszer a Doppler-effektust használva méri a vízben lévő lebegőanyagok sebességét, melyekről feltételezzük, hogy megegyezik a szállító közeg áramlási sebességével. A műszer eddigi alkalmazási területei leginkább a tengerekkel kapcsolatos turbulencia mérések voltak, karsztos közegben való alkalmazása újdonságnak számít (Guerra és Thomson 2017).

Az áramlásmérések mellett a barlang több pontján, többek között a Kessler-teremben végeztem a hőmérsékleti rétegződésre irányuló vizsgálatokat, melyek segíthetnek alátámasztani az áramlásmérésekkel kapcsolatos eredményeimet. Továbbá, mivel a barlangrendszernek nem csak a nagyobb járataiban, hanem a kisebb repedéseiben is víz áramlik, fontosnak tartottam a barlang száraz pontjain vizsgálni az ott megjelenő csepegővizeket, ezek mennyiségét összevetni a csapadékkal. Mivel korábban mind a Molnár János-barlangban, mind a karsztrendszer további barlangjaiban végeztek már csepegővizes vizsgálatokat, szintén elengedhetetlen az eredményeket e tanulmányokkal is összehasonlítani (Virág et al. 2010).

Hivatkozások:

Leél-Őssy, Sz., Bergmann, Cs., Bognár, Cs. 2011. A budapesti Molnár János-barlang termálvizeinek veszélyeztetettsége. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet.

Solymár, K. 2017. A Molnár János-barlang hidrológiai vizsgálata [Diplomamunka]. BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest

Guerra, M., Thomson, J. 2017. Turbulence Measurements from Five-Beam Acoustic Doppler Current Profilers. Journal of Atmospheric and Oceanic Technology. 34(6), pp. 1267–1284.

Farkas, D. 2015. A Molnár János-barlang térségének hidrológiai vizsgálata. [Diplomamunka]. BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest

Virág M., Mádlné Szőnyi J., Mindszenty A. 2010. A Szemlő-hegyi-barlang csepegő vizeinek vizsgálata: természetes és antropogén hatások. Karszt és Barlang, 2009/I-II, pp. 19-26.

szerző

• 
  Nagy Judit Barbara
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)
  

konzulensek

• 
  Dr. Hajnal Géza
  docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
• 
  Dr. Szieberth Dénes
  docens, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
  
• 
  Szilágyi Mariann
  doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  

helyezés