Regisztráció és bejelentkezés

Élőhely szempontú folyószabályozás megalapozása korszerű hidromorfológiai adatelemzéssel

Élőhely szempontú folyószabályozás megalapozása korszerű hidromorfológiai adatelemzéssel

Fleit Gábor, III. évfolyam, Építőmérnök BSc

Konzulensek:

Dr. Baranya Sándor, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék; Dr. Józsa János, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék; Török Gergely Tihamér, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék; Dr. Fleit Ernő külső konzulens

Az elmúlt évtizedekben komoly változásokon mentek át a vízépítési létesítményekkel szemben támasztott elvárások, legfőképp a természetes vízi élőhelyek figyelembe vétele vált szükségessé, elvárttá. A klasszikus folyószabályozási művek hosszú ideig figyelmen kívül hagyták ezeket a szempontokat, így azok gyakran negatív hatással voltak az ott korábban kialakult természetes ökoszisztémára. Külföldi példák azt mutatják, hogy ilyen jellegű emberi beavatkozással érintett szakaszok revitalizációja tudományosan megalapozott módszerekkel lehetséges, azonban ezen eljárások komplex vízmérnöki, ökológiai és természetvédelmi szemléletet igényelnek.

TDK dolgozatom célja az ilyen jellegű, revitalizációhoz kapcsolódó tervezési feladatok egyik fontos eszközének, az élőhely modelleknek megismerése, továbbá egészen az adatgyűjtéstől kezdve, kísérlet tétele egy ilyen modell felépítésére egy konkrét hazai területre. A vizsgált Duna szakasz az 1672-1676 fkm között helyezkedik el, Sződliget térségében. Első lépésben a térségben végrehajtott terepi méréseket ismertetem az alkalmazott mérési eszközökkel. Itt elsősorban az ADCP műszer működési elvével és használatával foglalkozom, majd később a mérés során kapott nyersadatok feldolgozási módszerei kerülnek bemutatásra. Következőként a mérési adatok alapján elkészített digitális terepmodell és a szakaszra jellemző hidrodinamikai és hidromorfológiai jellemzőket (sebesség, fenékcsúsztató sebesség, mederanyag) tartalmazó mezők kerülnek prezentálásra és értelmezésre a tanulságok levonásával párhuzamosan. A dolgozat következő részében külföldi és hazai vizsgálatokra épülő élőhely modelleket vizsgálok meg, azok alkalmazhatóságának feltételeivel együtt, majd a mérési adatok alapján kísérletet teszek a vizsgálati szakasz élőhely-alkalmassági paraméterekkel való leírására. A befejezésben a kapott eredmények kiértékelésével foglalkozom, és továbbfejlesztési irányokat fogalmazok meg.

szerző

  • Fleit Gábor Dr.
    infrastruktúra-építőmérnök
    nappali

konzulensek

  • Dr. Baranya Sándor
    egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Józsa János
    tanszékvezető egyetemi tanár, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Török Gergely Tihamér
    tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Fleit Ernő
    , (külső)

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett