A folyami közlekedés hatása szabályozott folyószakaszok áramlási viszonyaira
A folyami közlekedés hatása szabályozott folyószakaszok áramlási viszonyaira
Szabó - Mészáros Marcell H619Y1 IV. évf.
Konzulens: Dr. Baranya Sándor Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
A Duna hajózhatóságának kérdése majdhogynem egyidős a modern belvízi fuvarozással. Az utóbbi évtizedekben megnyitott Duna – Majna – Rajna csatorna viszont egy olyan lehetőséget teremtett, melyre egészen mostanáig várni kellett. Az európai kontinens keleti és nyugati kikötői végre összeköttetésben állhatnak egymással. Az Európai Unió által szorgalmazott intézkedés olyan irányokat hivatott képviselni, mely egy gazdaságos tranzit útvonalat kínál interkontinentális szinten. Nem titkolt célja az Uniónak továbbra biztosítani helyét a világ nagy kikötői és vízi forgalmai között. Ehhez új területeket kell elérni a forgalmas tengeri ARA kikötőktől (Amszterdam – Rotterdam – Antwerpen) a kontinens belső területei, és a keleten elhelyezkedő fekete-tengeri kikötők (Constanza) felé. Az új piacok erősítik és biztosabbá teszik gazdasági kapcsolatait Ázsia egyre inkább fejlődő régióival. DMR ma már lehetővé teszi e kapcsolatot, de e vízi út kapacitásának határai messze vannak a jelenleg lezajlódó áruforgalmakétól. Ennek oka, hogy nem áll rendelkezésre a teljes hosszon megfelelő vízmélység a belvízi fuvarozás számára.
Ma azt kell észrevennünk, hogy sajnos a teljes magyarországi szakasz szűk keresztmetszetűnek mondható hajózási szempontból. Hiába kitűzött cél az EU részéről a folyón történő szállítás erősítése, ha hazánk évtizedek óta elveti a hajózási út kérdésével való foglalkozást. E kérdésben ráadásul nem csak önnön magunkat veszélyeztetjük, és kerülünk versenyhátrányba, hanem a kontinens különböző államait, hajózási vállalatait. Tudni kell azt is, hogy Európa kelet – nyugati kapcsolatát erősítő dunai hajózás feltételeit sorra megteremtették –vagy kivitelezési fázisban van – az érintett országok. A Duna Bizottság jelentése szerint a teljes szakaszon jelen lévő, problémát okozó gázlók közül közel fele (45%) a magyarországi szakaszon található. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a folyó teljes hosszának mintegy 15 % - át érinti hazánk , akkor belátható, hogy az évtizedek óta húzódó helyzet intézkedéseket kíván.
Folyószabályozási kérdésben jelenleg nem támogatott a Duna hazai szakaszán bárminemű duzzasztómű létesítése, mely a legegyszerűbben oldaná meg a tárgyalt helyzetet, sok más előnyével együtt. Hagyományos folyószabályozási módok is rendelkezésre állnak, hogy biztosítani lehessen hosszabb időszakokra a megfelelő hajózási mélységeket, megfelelő szélességben. A korábbi években már számos tervezést megalapozó vizsgálat készült a folyószabályozási művek hatásainak elemzésére kisminta- és numerikus modellek alkalmazásával, de a hajózási sávban elvonuló uszályok, bárkák áramlásra kifejtett hatását eddig nem vizsgálták. Dolgozatom célja, hogy egy arra alkalmas kétdimenziós áramlási modellel megvizsgáljam a mozgó hajók által okozott nempermanens áramlási jelenségeket, elsősorban a folyószabályozási művek közötti terekre koncentrálva. A vizsgálatokat egyfelől egy sematizált csatornában hajtom végre, majd egy szabályozott Duna-szakaszra is végzek számításokat. A modellfuttatások eredményeként a megváltozott áramlási jellemzők és a hajó paraméterek közötti összefüggéseket állítok fel.
szerző
-
Szabó - Mészáros Marcell
építőmérnöki
nappali
konzulens
helyezés
Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett