Nagyméretű üveggerenda kísérleti és numerikus vizsgálata

Az üveg tartószerkezeti alkalmazása Magyarországon is egyre inkább elterjedőben van. A nagyméretű üveg tartószerkezetekhez gyakran kísérleteket végeznek, hogy a választott számítási módot igazolni tudják, illetve, hogy a szerkezet viselkedéséről pontosabb képet kaphassanak.

TDK dolgozatom témáját egy tartószerkezet céljára készült üveggerenda laboratóriumi kísérleti vizsgálata alapozta meg. A kísérletben a kéttámaszú üveggerenda 4000 mm elméleti támaszközű volt. 12 üvegrétegből készült, egy-egy réteg 10 mm vastagságú, közöttük egyenként 2*0.76 mm vastagságú ragasztófólia található. A mérés célja egyrészt a tartó lehajlásának, másrészt kitüntetett pontokban a nyúlásoknak – különös tekintettel a felfüggesztési csomópont környezetében – regisztrálása volt egyidejűleg működő függőleges és vízszintes teher hatására.

A kísérlet mellett a tervezők végeselemes modellt készítettek a mérési adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében. Modelljükben az üvegrétegeket egyszerűsített módon, egyetlen héjként modellezték.

A kísérletek során tapasztaltakból, és a mérési eredményekből látható volt, hogy a gyártás és a beépítés során is kerülhetnek a szerkezetbe olyan minimális mértékű imperfekciók, melyek szerepet játszhatnak az egyes rétegek és az egész szerkezet erőjátékában.

Célom, hogy az egyes üvegrétegek és fóliarétegek külön modellezésével egy pontosabb modellt készítsek, majd különböző típusú és mértékű imperfekciók alkalmazásával vizsgáljam az üveggerenda viselkedését. Dolgozatomban összehasonlítom a tervezők által készített héjmodell, a kísérleti mérési eredmények, és az általam készített testelemes modell esetén számított eredményeket. Emellett meghatározom a vizsgált imperfekciók esetén azt a határt, amely mellett az üveggerenda még rendeltetésszerűen működik, a kívánt biztonsági tartalékkal rendelkezik.

Hivatkozások:

1.) Molnár Gergely, Vigh László Gergely, Stocker Gyögy, Dunai László „Finite element analysis of laminated structural glass plates with polyvinyl butyral (PVB) interlayer”, Periodica Politechnika, Civil Engineering 56/1 Pages 35–42, 2012., DOI: 10.3311/pp.ci.2012-1.04

2.) Fatemeh Pariafsai „A review of design considerations in glass buildings”, Frontiers of Architectural Research, Volume 5, Issue 2, Pages 171-193, June 2016., DOI: 10.1016/j.foar.2016.01.006

3.) C. Martineta,⁎, M. Heilia, V. Martineza, G. Kermoucheb, G. Molnarc, N. Shcheblanovc,d, E. Barthele, A. Tanguyc „Highlighting the impact of shear strain on the SiO2 glass structure: Fromexperiments to atomistic simulations”, Journal of Non-Crystalline Solids, Volume 533, 119898, April 2020., DOI: 10.1088/1757-899X/399/1/012045

szerző

• 
  Gulyás Gabriella
  Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

• 
  Dr. Kollár Dénes
  adjunktus, Hidak és Szerkezetek Tanszék
• 
  Dr. Horváth László
  egyetemi docens, Hidak és Szerkezetek Tanszék

helyezés