Talaj- pernye keverékek vizsgálata

Talaj- pernye keverékek vizsgálata

Nagy Roland V. évf. (MSc)

Konzulensek: Dr. Nagy László, Nagy Gábor; Geotechnikai Tanszék

ÖSSZEFOGLALÓ

TDK dolgozatom alapja az előző félévben készített diplomamunkám, melynek témája agyag - pernye keverékek vizsgálata volt. A nagy darabszámú próbatesteket és laboratóriumai vizsgálatokat igénylő kutatás befejezésére diplomafélévemben már nem kerülhetett sor az idő rövidsége miatt. Ekkor határoztam el, hogy a kutatást mindenképpen szeretném teljesebbé, tenni azzal, hogy a vizsgálati tartományt szinte teljesen lefedje a pontos eredmények által kapott felület. Nyáron konzulenseim segítségével kiválasztottuk az újabb vizsgálandó pontok helyeit, melyek szorosan kapcsolódtak a már elkészült kutatáshoz. Ennek megfelelően a már mért 400 próbatesten túl 135 újabbat készítettem annak reményében, hogy az általuk biztosított eredmények igazolják korábbi feltevéseinket.

A talaj stabilizációjához felhasznált kötőanyag kohósalak-pernye alapú volt, mely hasonló a CEM III hidraulikus kohósalak cementhez. A kutatásból nyert adatok egy árvízvédelmi gátban létesülő résfal összetevőinek meghatározásához szolgálnak iránymutatással, ahol nagyon fontos az áteresztőképességi együttható. Fő célként tűztük ki, hogy megtaláljam a kritériumoknak leginkább megfelelő és leghasznosabb felhasználást lehetővé tevő keveréket. Ennek megfelelően közel 550 próbatestet készítettem, fokozatosan csökkentve a kötőanyag mennyiségének adagolását. Változtattam továbbá a másik két fázis, azaz a víz- és a talaj mennyiségét is. A megszilárdult próbatesteken minden esetben mértem az áteresztőképesség és a nyomószilárdság értékét, utóbbit 7 és 28 napos korban is. A próbatestek készítése közben a különböző arányú keverékek terülését is mértem. Az eredményeket a tökéletesebb szemléltetésként 3D-s diagramokon is ábrázoltam, melyekről könnyen leolvashatóak az optimális keverék összetevőihez szükséges adatok.

Diplomafélévem végén már látszódott, hogy a vizsgált tartomány azon része fog kiemelt jelentőséggel bírni, ahol relatívan kevés kötőanyag felhasználással biztosíthatóak a kritériumok. Azonban a kutatás elején nem álltak rendelkezésre szakirodalomi adatok, mely alapján lehetőség lett volna a javított talaj paramétereinek felvételére. Részben azért, mert a legtöbb esetben kötött talajokat mésszel, nem pedig pernye alapú kötőanyaggal stabilizálnak. Az első sorozat próbaestjeinek laboratóriumi eredményei rávilágítottak a helyes irányra, így egy újabb sorozatot gyártottam le. Azonban még ez a receptúra sem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket, ezért, hogy átfogó képet kaphassak az egész kutatásról egy harmadik sorozatot is készítettem. Erre már csak TDK keretein belül maradt idő, hiszen egy vizsgálati periódus minimum 28 nap volt. Az összesített eredmények alapján már biztonsággal állítható, hogy a vizsgálati tartomány lekorlátolható határokkal rendelkezik, valamint egyértelműen mutatja az áteresztőképesség, nyomószilárdság, összenyomódás változásának irányát. Mindez az újonnan kapott eredményeknek köszönhető, hiszen a 3D-s diagram be lett sűrítve. Így már csak kis mértékben szükséges interpolálni, ami csökkenti a hiba lehetőségét, ezáltal megbízhatóbb felhasználást nyújt.

Feladatom a laboratóriumi munka és annak eredményeinek értékelésén túl kiterjedt irodalomkutatásra is. Ennek során rá kellett mutatnom a különböző módszerekre és szerkezeti megoldásokra, melyekkel vízzáró szerkezetek megoldhatóak, kiemelt figyelmet fordítva az árvízvédelmi gátak kivitelezésénél felmerülő kérdésekre. Foglalkoztam továbbá a talajjavítás további lehetséges módjaival, az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli lehetőségeivel és anyagfelhasználásával. Végül levonom munkámból a következtetéseket, értékelem mit, vagy melyik munkafázist lehetett volna másként kivitelezni.

szerző

• 
  Nagy Roland
  szerkezet-építőmérnök
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Nagy László
  egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék
• 
  Dr. Nagy Gábor
  Adjunktus, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés