Beépített terület felszínborítottságának vizsgálata teljes hullámalakos lézerszkenneléssel

A térinformatikában megnövekedett az igény arra, hogy minél kevesebb emberi beavatkozással automatikus, illetve félautomatikus eljárások kidolgozásával térképeket, modelleket állíthassunk elő. A lézerszkennelt adatok feldolgozásánál is lehetőség van a mesterséges intelligencia egyes ágainak alkalmazására.

Dolgozatomban egy siófoki mintaterületen vizsgálom a felszínborítottságot teljes hullámalakkal is rendelkező (full-waveform) légi lézerszkennelt adatok segítségével.

A full-waveform lehetőséget biztosít számunkra, hogy a lézerszkenner által kibocsátott, majd a terepről visszaverődött lézer impulzusokat nem csak diszkrét visszaverődésként, hanem a visszaverődési hullám teljes alakjában tanulmányozzuk. Ezt a többlet lehetőséget igyekszem kihasználni különböző osztályozási eljárások tesztelésével.

A feldolgozási, modellezési folyamatok első lépései között szerepel az osztályozás (klaszterezés), ami során különböző tulajdonságok alapján homogén csoportokat hozunk létre a terep egyes objektumaiból. Ilyen csoportszervező tulajdonság lehet a magasság, a felületről visszaverődő lézer impulzus intenzitása, illetve az általam vizsgált teljes hullámalak jellemzői, mint a visszavert impulzus szélessége és amplitúdója. Klasztereket különböző eljárások segítségével állíthatunk elő. A folyamat elvégezhető tanítással és tanítás nélkül is, illetve különböző komplexitású rendszerek segítségével, egészen az egyszerű távolság alapú osztályozó módszerektől a neurális hálózatokig.

Az osztályozásokon túl még számos információ nyerhető a különböző visszaverődési szintek vizsgálatával is. Mivel a lézersugarak a terephez viszonyítva nagy magasságból érkeznek, így a felszínen azok már nem pontszerűek, tehát előfordulhat, hogy egy impulzus több különböző felületről verődik vissza (jellemzően növények, illetve épületek élei).

Munkám során ezeket az eljárásokat, különböző módszerek segítségével vizsgálom a megadott mintaterület felszínborítottságát, illetve az eredményeket később fel szeretném használni a diplomamunkámban és a további kutatásaim során.

szerző

• 
  Neuberger Hajnalka
  földmérő- és térinformatikai mérnök
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Barsi Árpád
  egyetemi tanár, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék
• 
  Dr. Juhász Attila
  adjunktus, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

helyezés