Közlekedésépítési beruházások nemzetközi összehasonlításban

A XVIII – XIX. században kibontakozó és világszerte elterjedő ipari forradalmak során olyan új szerkezetek jelentek meg, amik alapjában változtatták meg a közlekedés addig ismert normáit. A gőzgép, a robbanómotor és számos más találmány megreformálta az emberek elképzeléseit a helyváltoztatásról. A növekvő sebesség lecsökkent menetidőt eredményezett, vagyis hosszabb szállítási útvonalnak adott lehetőséget. A robbanásszerűen növekvő és fejlődő városok élelmiszer, fűtőanyag és iparcikkek iránti kereslete meg is kívánta a szállítás hatékonyságának növekedését.

Ezen hatékonyságbeli növekedésnek csak egyik oldala volt mozgáshoz szükséges energiaforrás megváltozása, a másik oldalon szükség volt a megfelelő infrastruktúra kiépítésére. A gőzgép és a robbanómotor már nem bukdácsolhatott tovább a szekerek és állatok által letaposott ösvényeken, megfelelő burkolatú és élettartamú utakra volt szükség. A római kor után a XVIII. század második felétől kezdődően jelentek meg újra a réteges pályaszerkezetek, egy évszázad elteltével a portalanított utak is kezdtek elterjedni, miközben a vasútépítés a fénykorát élte.

Ezen beruházások pusztán állami finanszírozása viszont már nem volt lehetséges. Európa centrum országaiban, a kapitalizmus „őshazájában” Angliában, majd Franciaországban és a német területeken az állam, belátva véges költségvetését, olyan szerződéseket kötött a nagytőkés réteggel, melyekben a finanszírozás és a kockázat terheit áthárította a magán szektorra. Ezen konstrukciókból alakultak ki a mai koncessziós formák.

A dolgozat célja bemutatni az állam és a magán szektor együttműködésének, az ún. public-private partnership-nek (PPP) a létrejöttét, a konstrukciók mai formáit, szemléletes példákon keresztül. Alapul szolgál Tánczos Lászlóné dr. – Murányi Miklós – dr. Orosz Csaba – Gedeon András (1997): Közlekedési nagyberuházások megvalósítása és finanszírozása a nemzetközi gyakorlatban. A hazánkban hasznosítható tanulságok. című publikációja. Az ott bemutatott projektek felfrissítésén és aktualizálásán túl, kiegészítve az azóta megvalósult nagyberuházásokkal, képet kapunk a koncessziós szerződések eltérő fejlődésére az egyes országokban, feltárva a különbségek okait. A dolgozat elsősorban európai országokkal és beruházásokkal foglalkozik, de szemléltetésként tartalmaz néhány észak-amerikai és távol-keleti példát is.

szerző

• 
  Koch Domonkos
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Orosz Csaba
  docens, Út és Vasútépítési Tanszék
  

helyezés