Regisztráció és bejelentkezés

Beton maradó húzószilárdsága szálkoktél alkalmazása esetén

Szálerősítésű betonok alkalmazása egyre elterjedtebb napjainkban. A szálerősítésű beton készítése azon az elven alapszik, hogy a ridegnek tekinthető betonból igyekszünk duktilisabb anyagot létrehozni. A betonhoz különböző méretű és anyagú szálakat keverve javíthatjuk a beton tulajdonságait.

Napjainkban egyre elterjedtebb a műanyagszálak használata, annak ellenére, hogy kezdetben acélszálak alkalmazása volt elsődlegesen jellemző. A mikro műanyagszálak javítanak a friss beton tulajdonságain és a beton tűzállóságán. A makro műanyagszálakat egyre gyakrabban alkalmazzák korrózióveszélyes helyeken az acélszálak helyettesítésére.

Korábbi kutatások szerint különböző méretű szálak együttes alkalmazása (nemzetközileg használatos neve: szálkoktél) esetekben kedvező hatással lehet a szálerősítésű beton mechanikai tulajdonságainak javítására [Kausay, 2009], [Markovic, Walraven, Van Mier, 2003], [Nagy, Köllő, Herman C., Herman A.,2014 ].

A szálerősítésű betonok egyik legfontosabb tulajdonsága - mind a tervezők, mind a kivitelezők számára - a berepedést követő maradó hajlító-húzószilárdság. Fontos kérdés, hogy lehet-e javítani a szálerősítésű beton berepedését követő maradó hajlító-húzószilárdságát többféle szál együttes alkalmazásával, vagyis szálkoktéllal?

Vizsgálataimhoz négy féle szálat használtam 13 mm, illetve 50 mm hosszú acélszálat, 12 mm hosszú mikro műanyagszálat és 50 mm hosszú makro műanyagszálat. Vizsgálataim során készítettem olyan keveréket, melyben kizárólag csak 50 mm hosszú, vagy csak 12 mm hosszú acélszálat alkalmaztam, majd megvizsgáltam, hogy milyen hatása van, ha a kettő fajta acélszálat együttesen használom. Emellett megvizsgáltam, hogy a makro műanyagszálak hatékonyságát lehet-e javítani mikor műanyagszál adagolásával. Ezen túlmenően TDK dolgozatomban, egyes próbatesteken CT vizsgálatokat végeztünk a száleloszlás és a porozitás elemzéséhez.

Kísérleti eredményeimmel igyekeztem hozzájárulni a szálak, illetve a szálkeverékek hatásának szélesebb körű megismeréséhez. Ezen mérések többek között segítséget nyújthatnak a szálak elkeveredésének vizsgálatában.

Hivatkozások:

[1] Kaussay T. (2009): „Ultra nagy szilárdságú beton”, BETON, 2009/november-december, XVII. évf. 11-12. szám, pp. 14-17

[2] Markovic I., Walraven J.C., Van Mier J.G.M. (2013) „Experimental evalnation of fibre reinforced concrete”, Proc. 4th International RILEM workshop on High Performance Hybrid Fibre Concrete (Eds: Naaman A.E., Reinhardt H.W.), 2013, Bagneux,

pp.419-436

[3]Nagy J., Köllő G., Herman C., Herman A. (2014): „ A szegedi 1-3 sz. villamos pályájának tervezési tapasztalatai”, MŰSZAKI SZEMLE, 2014, 64. szám, pp. 36-40

szerző

  • Kerényi Ramóna
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Czoboly Olivér Attila
    doktorandusz, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Lublóy Éva
    adjunktus, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
  • Dr. Balázs L. György
    tanszékvezető, egyetemi tanár, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék