Regisztráció és bejelentkezés

Forgalmi vizsgálatok Budapesten a Duna alsó rakpartjain. Lehetséges megoldások nemzetközi tapasztalatok alapján.

Buda és Pest nagyobb arányú fejlődése a 19. század második felében indult meg. Ekkor kezdték meg a rakpartok kiépítését is. A Lánchíd 1849-es megnyitásáig a Duna-part teljesen szabálytalan volt. Az árvízvédelem fontosságára az 1838-as nagy pesti árvíz hívta fel a figyelmet. Vásárhelyi Pál 1842-ben elkészítette a szabályozási terveket. Miután a főváros alatti jégtorlaszképződés lehetősége teljesen megszűnt, nagy ütemben kezdődtek a Duna mindkét oldalán a rakodásra alkalmas rakpartok kiépítése. A Duna Gőzhajózási Társaság 1853-ban rakodásra alkalmas rakpartot épített ki, később a rakodópartok építése folytatódott. Az 1870-es években kétszintű, támfallal elválasztott rakpartokat építettek. A folyópart mai vonala az 1910-es évek elején alakult ki. A rakpartok kiépítése tovább folytatódott, majd az 1940-41. évi árvíz után alakultak ki a mai napig tartó rakparti szerepek. A felső rakpart elsődleges szerepe az árvíz elleni védelem, és a közlekedés kiszolgálása lett. Az alsó rakparton kikötést, árurakodást, az ehhez szükséges közlekedést tették lehetővé.

Az alsó és felső rakpartok ma is fővárosunk szerves részei, szerepük azonban mára a közlekedés felé tolódott el. Áruszállító hajók helyett szálloda- és étteremhajók, állóhajók kötnek ki. A rakpartok olyan kapacitív rendszert alkotnak, melyek a város É-D-i irányú átmenő forgalma mellett a helyi forgalmi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak.

A közelmúltban sok ötlet, tanulmány készült e problematikus területek rendezéséről. Ezek között a közlekedést és forgalomcsillapítást preferáló tanulmányok is vannak. Vannak a rakpartokat rendszerben vizsgáló munkák, és olyanok, melyek egy-egy kritikus pontra koncentráltak (pl. Lánchíd pesti hídfő – Széchenyi tér, egyes rakparti szakaszok).

Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a város és a folyó, folyópart kapcsolatának fejlesztése külföldön és itthon egyaránt. A folyópartokon városi terek, gyalogos- és kerékpáros létesítmények kialakítása, a folyó „visszaadása” a lakóknak, a városnak. Kihasználják-e a rakpartokat évi 8760 órán át?

A rakpartok jelenlegi helyzetén sokat lehet (kell) javítani, bármilyen irányba is szeretnénk fejleszteni. A BKK által 2013 elején kiírt pályázat célja a rakpartok jövőbeli közlekedési szerepének vizsgálata volt. A „do-minimum” vizsgálat mellett a fő irány a forgalomcsillapítás volt.

A tanulmányban a Pesti és Budai alsó rakpartokat együtt, rendszerben vizsgálták. A fő koncepciókban nagyobb beavatkozásokat és a jövőben több zöldterület, szabadidős és turisztikai szerepet a Pesti alsó rakpartra terveztek. A Budai rakpartok egyelőre a forgalomcsillapításból eredő többlet-forgalmat vezetné el, amíg (távlatban) a szükséges nagyberuházások ezt a szerepet át tudják venni.

A tanulmányban Budapestnél kisebb és nagyobb, fejlettebb, és inkább versenyvárosnak tekinthető nemzetközi példákat vizsgálok. Ezek alapján és Budapest adottságait figyelembe véve felvázolok néhány lehetőséget a problémák megoldására.

szerző

  • Soós Zoltán
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Orosz Csaba
    docens, Út- és Vasútépítési Tanszék
  • Dr. Igazvölgyi Zsuzsanna
    adjunktus, Út- és Vasútépítési Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett