Regisztráció és bejelentkezés

Szervezett piacok likviditásának értékelése és piacfejlesztési célok meghatározása a 2020-as évek kihívásainak leküzdése érdekében

A villamosenergia-piacok működésének témakörért vizsgálva nehezen találunk aktuálisabb és átfogóbb témát, mint a piaci likviditás és hatékonyság kérdései. A világ és különösen az Európai Unió szinte minden energiapolitikai intézkedése közvetlenül vagy marginálisan, de érinti az energiapiacok témakörét, ezáltal hatást gyakorolva a piacok likviditására is.

A likviditás és a piaci hatékonyság szorosan összefonódó fogalmak és egyik sem létezhet a másik nélkül. Megkülönböztetésükre mégis van lehetőség, hiszen míg a likviditás egy mérhető mutatószám, addig a hatékonyság egy jellemző, melynek előfeltétele a magas likviditás. Ez utóbbi alapján természetesen az is igaz, miszerint az alacsony likviditás nem hatékony piaci működést eredményez. Ezáltal elmondható, hogy minél magasabb egy piac likviditása, annál fejlettebbnek és hatékonyabbnak tekinthető.

Célom, hogy egy olyan újszerű és komplex módszertan szerint határozzam meg a villamosenergia-piacok likviditását, hogy azok összehasonlíthatóvá váljanak egymással. Azért fontos a komplex módszertan, mert ha önállóan értékelünk egy adott energiapiacot vagy piaci szegmenst, akkor a különböző piacok egymással való összehasonlítása nehéz.

Az összehasonlítás azért rendkívül fontos, mert európai villamosenergia-tőzsdék lényegében egymás versenytársainak tekinthetők, hiszen az egyes országok energiatőzsdéinek monopol helyzete csak meghatározott ideig biztosított, így előfordulhat tényleges verseny a szolgáltatások között. Ennek okán fontos, hogy a tőzsdék megfelelő piacfejlesztési intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy minél likvidebb és hatékonyabb legyen az általuk működtetett piac és ezáltal versenyelőnyre tegyenek szert.

Mindezen túl a közeljövő fontos kihívása az villamosenergia-piacok számára a megújulótermelés megfelelő integrációja. A Kötelező Átvételű Termelést már jelenleg is a másnapi időtávú energiapiacon értékesítik. Emellett a közelmúltban már sikeresen lezajlott az első hazai METÁR tender is, amely új megújuló támogatási konstrukcióként már árra kötelezi megújuló termelőket, hogy termelésüket a versenypiacon értékesítsék. A már jelenleg is zajló második METÁR tender alapján várhatóan 3-6 éven belül a versenypiacra integrálandó megújuló termelés drasztikus ugrást fog mutatni. Mindezeken túl nem csak az energia mennyisége fog megnövekedni, hanem a többlet volumennek egy jelentős része a napon belüli időtávú piacra fog áttevődni, a másnapi piac helyett. A napon belüli időtáv kapcsán fontos kiemelni, hogy a néhány órás előrejelzések igen jól működnek a fotovolatikus termelés esetében, amely részarányának növekedésével egyre relevánsabbá fog válni a menetrend aktualizálás és ezáltal az intraday kereskedés is.

A feladat tehát egyértelmű, fel kell készítenünk a szervezett piacokat arra, hogy megfelelő módon tudják befogadni a megújuló termelést, elkerülve a negatív hatást kiváltó anomáliákat, mint például a nagy ár-ugrások, negatív árak, vagy a túl koncentrált piac létrejötte.

Munkám célja tehát, hogy meghatározzam azokat a sarokpontokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a 2020-as évek nagy kihívása, a mintegy 6000 MW napelem rendszerintegrációja ne problémát okozzon a magyar villamosenergia-piac számára, hanem sokkal inkább előremutató hatásai legyenek. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy felfedjük a különböző likviditási dimenziók közötti kapcsolatokat, és együttesen értékelve azokat, határozzuk meg a piacnak azon elemeit, amelyek fejlesztésre szorulnak.

szerző

  • Barta Péter Dávid
    Villamosmérnöki szak, mesterképzés
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Sőrés Péter Márk
    egyetemi tanársegéd, Villamos Energetika Tanszék