Regisztráció és bejelentkezés

A city logisztikában alkalmazható önszerveződő konszolidáció meghatározó kérdései

A city logisztikai kutatásokban, fejlesztésekben nagy szerepe van a koncentrált-igénypont halmazoknak, és azok áruforgalmának kezelésének. Ezek ugyanis a város határain belül jelentős áruforgalommal rendelkeznek, amelyet nem feltétlenül tud kezelni a jelenlegi infrastruktúra és a városi forgalomszervezés. Ezen problémák megoldására gyakran felmerül a konszolidáció lehetősége, hiszen számos előnye van, úgy, mint pl. az utak terheltségének a csökkentése, vagy a zaj-, és légszennyezés csökkenése, sőt, az eddigi kutatási eredmények alapján költségmegtakarítás is elérhető általa. A dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezen előnyök ellenére miért nem jellemző az alkalmazása és hogyan lehetne mégis bevezetni a városi logisztikai rendszerekben.

Az első kérdés, ami felmerülhet, hogy vajon van-e a gépjárművek rakterében szabad kapacitás, hiszen enélkül a konszolidáció várható előnyei csökkennének. Ezen hipotézist, miszerint nincsennek jól kihasználva a tehergépjárművek, alátámasztják a Fővám téri Vásárcsarnokban gyűjtött adatok, illetve a BME ALRT City Logisztikai Kutatócsoportja által korábban bevásárlóközpontokban és a Váci utca bevásárlóövezetben gyűjtött adatok. Ezek a szabad kapacitások különbözőképpen jelentkezhetnek a saját maguknak fuvarozó kereskedők és a fuvarozó vállalatok esetén, azonban elméletileg mindkét esetben megtakarítás érhető el a konszolidációval, amelyet első lépésben, alulról építkező kezdeményezésként önszerveződő konszolidáció formájában lehetne érdemes megvalósítani. A konszolidáció létrejöttéhez fontos definiálnunk magát a fuvarfeladatot és attribútumait, hogy pontosan teljesíthetőek legyenek mások által is. A legfontosabb azonban, hogy a szabad kapacitások és a fuvarfeladatok találkozására platformot biztosítsunk, így már nem csak elméletben lehetne a konszolidációt magát és annak hatását vizsgálni, hanem egzakt adatok alapján is. Ha az adatok alátámasztják az elméletileg definiált előnyöket, akkor széleskörű alkalmazása is lehetne ennek a megoldásnak a jövőben, a konszolidáció elősegítésére. A dolgozatomban egy ilyen felületet, applikációt dolgozok ki, ami lehetőséget teremt az önszerveződő konszolidáció létrejöttére, ahol a szabad kapacitással, illetve fuvarfeladattal rendelkező felhasználók maguk szervezhetik meg konszolidált szállításaikat. Ennek köszönhetően a jövőben mérhetővé válik a konszolidációs fok, a konszolidáltan kezelt áruk aránya, és a kibocsátások csökkenése is. Ezen felül fontos kérdés, hogy valóban együtt jár-e a költségek csökkenése a konszolidációval. Ezért vizsgálom a konszolidált szállításnak a költségtényezőit is, mind a szállítási kapacitást feladó, mind a fuvarfeladatot feladó szempontjából. Továbbá számos egyéb tényező is befolyásolja a konszolidáció létrejöttét úgy, mint az időmegtakarítás, illetve más emberi tényezők, így dolgozatomban ezekre is kitérek.

Dolgozatomban tehát kérdéseket fogalmazok meg a konszolidáció alacsony szintű alkalmazásával kapcsolatban. Válaszokat keresek olyan kérdésekre, mint a szabad kapacitások megléte, a fuvarfeladatok definiálása, ezek találkozási felületének biztosítása, valamint az elméleti előnyök gyakorlati megléte. A válaszok megtalálásához és valós adatok gyűjtéséhez bemutatom az általam kidolgozott applikáció tervét, és annak egy már használható verzióját.

szerző

  • Matiscsák Eszter
    Logisztikai mérnöki
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulensek

  • Dr. Bóna Krisztián
    egyetemi docens, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
  • Sárdi Dávid Lajos
    doktorandusz, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

helyezés

I. helyezett