Regisztráció és bejelentkezés

Konszolidáció mérésére alkalmas módszer kidolgozása a piacok city logisztikai rendszerében

A city logisztikai kutatásokban, fejlesztésekben nagy szerepet töltenek be a koncentrált igénypont-halmazok, vagyis az olyan városi gócpontok, ahol kis területen nagy az áruforgalom. Az ezek közé tartozó bevásárlóközpontokkal és a budapesti Váci utca bevásárlóövezettel kapcsolatosan korábban már készültek kutatások az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék City Logisztikai Kutatócsoportjában, viszont a piacok, vásárcsarnokok is hasonló problémákat vetnek fel a városi áruellátásban, így dolgozatomban ezt a kérdéskört fogom megvizsgálni.

Kutatásom során a Kutatócsoport által korábban a bevásárlóközpontok vizsgálatára kialakított módszertan lett átalakítva a piacok sajátosságaira, elsődlegesen pedig a Budapesten található Fővám téri Nagyvásárcsarnokra, ez a piac adta az alapjait a későbbi vizsgálódásaimnak. A piacok abban is különböznek az eddig vizsgált koncentrált igénypont-halmazoktól, hogy viszonylag kevés árufélét különböztethetünk meg, viszont ezek többnyire gyorsan romlandó élelmiszerek, ami az áruszállítás felé nagy igényeket állít, nem lehet nagyobb készletekkel dolgozni, és esetenként (pl. húsáru szállítása esetén) speciális járművekre van szükség a rendszerben, ezen felül számos előírást is be kell tartani az élelmiszeriparban. A vizsgálat során kiderült, hogy az egyes árukategóriák szerint lenne lehetőség a konszolidációra, hiszen például a zöldség-gyümölcs árusok nagy része a Nagybani Piacról szerzi be az árut, ami nagy terhelést jelent a közutakra, ezen tudna segíteni a közös city logisztikai rendszerbe történő összeszervezése.

A Nagyvásárcsarnok járműforgalmi adatainak vizsgálatából kiderült, hogy jelenleg is létezik konszolidáció az áruszállításban, ami a hal-, és hentesárusok körében önszerveződő módon jelenik meg. Ezt, valamint a Nagybani Piac szerepét is figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy remek lehetőség nyílhat piacok esetén a konszolidációra. Ebből a példából kiindulva lehetőség adódott egy konszolidációs fok meghatározására, ami azt mutatja meg, hogy az összes áru mekkora része érkezik konszolidáltan a vizsgált koncentrált igénypont-halmazra (esetünkben vásárcsarnokba). Ez meghatározható nem csak az egyes üzletekre, hanem árufélékre és a teljes, kutatásom során kérdőíves vizsgálattal részletesen felmért Nagyvásárcsarnokra is. Ez egyfajta mutatószámként szolgálna a koncentrált igénypont-halmazokra, mint egy összehasonlítási szempont lenne nem csak egymáshoz képest, hanem fejlődési lehetőséget is mutatna a konszolidálhatóságra, megadná, mely esetben érdemes ilyen jellegű fejlesztésekben gondolkodni elsősorban. Ez alapján vizsgálnám dolgozatomban a Nagyvásárcsarnok áruellátásának jelenlegi állapotát, és fejlesztési lehetőségeit, hogyan változik ez a mutatószám az egyes esetekben. Dolgozatomban bemutatom a budapesti piacok jelenlegi helyzetét, az átalakított adatgyűjtési módszertant, annak alkalmazását és eredményeit, a vizsgált Nagyvásárcsarnok logisztikai területeit és járműforgalmi jellemzőit, a felmerülő fejlesztési lehetőségeket, a konszolidációs fok definiálását, valamint a Nagybani Piaccal összefüggésben felmerülő konszolidációs lehetőségeket és a kutatás potenciális további irányait.

szerző

  • Matiscsák Eszter
    Logisztikai mérnöki
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Bóna Krisztián
    egyetemi docens, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
  • Sárdi Dávid Lajos
    doktorandusz, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék