Regisztráció és bejelentkezés

A Fészek Művészklub a budapesti művészeti színtéren betöltött pozíciójának változásai 1901-től napjainkig

A dolgozat a budapesti Fészek Művészklub hazai művészeti közegben betöltött pozíciójával foglalkozik. Az országos hatókörű, non-profit intézmény a VII. kerület napjainkban kulturális szempontból különösen frekventált részén, a Dob utca és a Kertész utca sarkán helyezkedik el. Az 1901-es alapítású művészklub több mint száz éves fennállása alatt szinte töretlen kontinuitással kínált kulturális programokat és szórakozást az összes művészeti ág területén. Célunk a művészklub mint lokális kulturális színtér bemutatása, és e színtér egyes periódusainak és ezek változásának személetes összehasonlítása.

A korszakok kijelölésénél olyan talán evidensnek tűnő történelmi határokat vettünk alapul mint a klub indulásának évtizedei és az azt követő két világháború közti időszak; az 1945 utáni szocialista diktatúra; végül pedig a ’90-es évek immár versengő, piaci alapokon nyugvó közege. Logikus választásnak tűnt a történeti kronológiába kapaszkodva tárgyalni a klub működését, hiszen mint olyan, elválaszthatatlan az adott korszakokra jellemző társadalmi normáktól, szociológiai jelenségektől (mint például a divat, a társas érintkezésre vonatkozó szabályok) vagy épp a politikai és gazdasági tényezőktől, mint a mindenkori kultúrpolitika és művészetfinanszírozás által teremtett intézményes keret. Az ezekre adott reakciókként, vagy ellenreakciókként próbáltuk értelmezi a klub történetét. Visszatérő kérdéseink voltak a művészettel, mint szakmával kapcsolatos határmunkálatok vizsgálata, a közönség és nyilvánosság kérdése (például a tagság, mint a klubéletben való részvétel feltétele, vagy a nők belépését szabályozó körülmények). Az egyik legizgalmasabb szempontnak az a kanonizációval összefüggő folyamat tűnt, amely először életre hívta és a magas művészet közegében legitimálta a Fészek Művészklubot, majd később, a Kádár-éra idején, a ’60-as évektől – képzőművészeti programjában – teret adott az akkor hivatalos művészetfelfogástól eltérő alkotói szemléletek és művészeti tendenciák bemutatkozásának. Később (már a ’80-as évektől) azonban az itt kiállító művészek váltak a legitim kánon részévé.

szerzők

  • Bene Zsófia
    kommunikáció- és médiatudomány
    mesterszak
  • Bene Zsófia
    kommunikáció- és médiatudomány
    mesterszak

konzulens

  • Barna Róza Emília
    egyetemi adjunktus, Szociológia és Kommunikáció Tanszék