Regisztráció és bejelentkezés

Az Odooproject. Felelősségvállalás, innovációs érzékenységre nevelés, „science infotainment”

Dolgozatunkban a Műszaki Egyetemen működő és a 2012-es Solar Decathlon Europe nemzetközi, egyetemek közötti innovatív, a fenntartható építészetről szóló versenyben részt vevő Odooproject kommunikációs akciótervét és annak alapjául szolgáló tudományos ismeretvonalakat mutatjuk be a több hónapos projektmunka során megszerzett tudásunkkal és személyes tapasztalatainkkal kiegészítve, remélve, hogy ezáltal ez a kutatási minta (pilot) projekt későbbi hasonló egyetemi kezdeményezéseket segíthet és azok alapjául szolgálhat. A dolgozat három nagy pilléren áll, amelyek a következők: a) a fenntarthatósággal foglalkozó elméleti alapok bemutatása b) az Odooproject projektszervezet kommunikációjának és az általa képviselt szakterületeknek elengedhetetlen kapcsolódási pontjai, hogy a tudománykommunikáció különböző eszköz- és közlésformáinak végzésével és gyakorlásával mennyire sikerült kapcsolatot teremtenünk a jövő generációjának szakemberei (építészmérnökök, gépészmérnökök, villamosmérnökök) és a környezetük között c) az Odooproject mint mintaprojekt és annak kommunikációs munkájának bemutatása, aminek a tapasztalatai későbbi egyetemi kezdeményezések alapjául szolgálhatnak.

Dolgozatunk első egységében a fenntarthatóság elméleti alapjait tárjuk fel . A következő részben szorosan kapcsolódva az első egységhez történelmi kitekintés segítségével feltárjuk a technika és a tudomány kommunikációjának fejlődési mérföldköveit, jelenlegi helyzetét és eszközeit, mert azt feltételezzük, hogy a kommunikációs munkáknak ez a fajta területe még nem kielégítően kiforrott. Véleményünk szerint érdekes lehet megvizsgálni azt, hogy a tudósok és kutatók hogyan kommunikálják a technikai újdonságokat, új innovációs megoldásokat, hogy a tudományos ismeretterjesztést befogadhatóbbá és érdekesebbé tegyék a laikusok és a tudományokban kevésbé jártas emberek számára. Ennek hiánya és nem megfelelő módja ugyanis a laikus közönségtől saját maguk és az általuk képviselt tudományág elszigetelődésére adhat okot. A tudomány egyes ágai így belterjessé válhatnak, nehéz azokat az ismeretanyagokat befogadni, és felvetül a kérdés: ki érti így meg a tudósokat a szakmai berkeken túl? Egy 2006-os a GfK Hungária Piackutató Intézet szerinti felmérés alapján a magyar lakosság csupán 3 százaléka tudja pontosan, hogy mit jelent a fenntartható fejlődés fogalma, 11 százaléka pedig saját bevallása szerint "nagyjából" van tisztában a kifejezéssel, 74 százalékuk egyáltalán nem is hallott róla, a többieknek pedig csak elképzelései vannak a témáról. Jogosan merül így fel a dolgozatunk második egységében olyan kérdések tisztázása is, hogy: Mi az energia? Mennyire és milyen minőségben van benne a köztudatban? Miért fogy el az olaj? Miért fontos az energiatakarékosság? Mivel kapcsolják össze az emberek a fenntartható fejlődés fogalmát? Szerintük mivel valósulhat meg fenntartható fejlődés?

Dolgozatunk harmadik részében arra térünk ki, hogy a Solar Decathlon Europe verseny által is közvetített értékeknek - mint a környezetvédelemre és a fenntarthatóbb életmódra való oktatásnak - egyfajta figyelemfelhívó és elméleti megvalósítása a napház, annak működése és koncepciója. Szeretnénk, hogy az erre felépített kommunikációs munkánk jó példaként és oktatási segédanyagként szolgálhasson későbbi hasonló egyetemi kezdeményezésekhez. Donella Meadows A növekedés határai c. könyvében azt írja, hogy „ha kitartóan folytatjuk pedagógiai erőfeszítéseinket, akkor egyre több ember fogja a jó utat választani a Földön – a ma és a jövőben élő, ember- és nem ember társaink iránt érzett lelkiismeretük, szeretetük és tiszteletük miatt” (Donella Meadows, 2005, 16). Hiszünk abban, hogy egy ilyen fajta egyetemi diáktevékenységet megfelelő szinten kell kommunikálni egy kommunikációs akcióterv elkészítésének segítségével és annak egy oktatási segédanyagig való fejlesztésével, a verseny missziójának bemutatásától kezdődően, a versenytársak kommunikációs munkáinak eredményelemzésén át egészen ajánlások és jó gyakorlatok megfogalmazásáig és lefektetéséig. Ezen jó ajánlások és gyakorlatok a jövőben hasonló projektszervezetek kommunikációs munkájának elindulásában segíthetnek, ennek a valós és még futó diákprojektnek a példáján keresztül.

szerzők

  • Birtalan Orsolya
    építészmérnök
    nappali
  • Erdei Boglárka
    kommunikáció- és médiatudomány
    mesterszak
  • Sóti Anett
    kommunikáció- és médiatudomány
    mesterszak

konzulensek

  • Dr. Orbán Annamária
    egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék
  • Dr. Virányi Péter
    c. egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék