Regisztráció és bejelentkezés

Az egészségügyben dolgozó nőknél tapasztalható munka-család konfliktus és munkahelyi versengés: változó- és személyközpontú elemzés

Kutatásom célja a munka-család konfliktus és a munkahelyi versengési klíma kapcsolatának feltárása egy speciális mintán, mégpedig az egészségügyben dolgozó női munkatársak körében. A vizsgálatban 382 személy vett részt, amely online kérdőíves módszerrel történt. A kérdőív tartalmazta mind a Makra, Farkas és Orosz (2012) által létrehozott munka-család konfliktus kérdőívet, mind a Lauter, Polner és Orosz (2012) által megalkotott Munkahelyi Versengés Kérdőívet. Eredményeim alapján, a változók szerinti elemzést tekintve a munka-család konfliktus, és ezen belül is a munka-család interferencia csökkenti az élettel és a munkával való elégedettséget. Emellett a munkába való bevonódás növeli a munka-család konfliktust, míg a családba való bevonódás az élettel való elégedettséget növeli. Ezen kívül a konstruktív versengés pozitív kapcsolatban van a munkába való bevonódással, míg a destruktív versengés negatív kapcsolatban áll a munkával való elégedettséggel. Továbbá a munka-család konfliktus, és ezen belül is a munka-család interferencia pozitív kapcsolatban van a destruktív versengéssel, viszont a konstruktív versengéssel nem számottevő a kapcsolatuk. Végül a konstruktív versengés növeli, míg a destruktív csökkenti az élettel való elégedettséget. A személyközpontú elemzést tekintve az a személy a legelégedettebb az életével, aki mind a munkába, mind a családba közepesen, vagy kismértékben vonódik be. Továbbá a munkával való elégedettség annál a személynél a legnagyobb mértékű, aki mind a családba, mind a munkába a legnagyobb mértékben bevonódik. Végül a legnagyobb mértékű munka-család konfliktust és munka-család interferenciát az a dolgozó éli át, aki a munkába a legnagyobb mértékben, a családban viszont csak közepesen, vagy kismértékben vonódik be. További személyközpontú elemzések szerint a destruktív versengés stratégiájának választása növekvő munka-család konfliktushoz és munka-család interferenciához vezet, illetve csökkenti a munkával és az élettel való elégedettséget. Viszont a konstruktív versengésre való hajlam növeli a munkába való bevonódást. Mindebből arra következtetek, hogy a túlzott mértékű munkába való bevonódás káros hatással lehet az egyénre nézve, csakúgy, mint a destruktív versengés, így ezek csökkentése kiemelten fontos az egészségügyben dolgozó nők körében.

szerző

  • Molnár Nikolett
    pszichológia (Munka- és szervezetpszichológia szakirány)
    mesterszak

konzulens

  • Dr. Kun Ágota
    egyetemi adjunktus, Ergonómia és Pszichológia Tanszék