Regisztráció és bejelentkezés

A liberalizált magyar vasúti személyszállítási piac iparági környezetelemzése

TDK dolgozatom témája, a magyar vasúti személyszállítási piac liberalizációja. Az Európai Unió negyedik vasúti csomagjának értelmében, a tagállamok, 2020-tól, csak meghatározott feltételek mellett bízhatnak meg versenyeztetés nélkül egy szolgáltatót, illetve kötelesek lesznek megnyitni a belföldi személyszállítási piacot más vasúti társaság részére is. Ezt a folyamatot nevezik a vasúti személyszállítási piac liberalizációjának.

Dolgozatom célja azoknak a tényezőknek a meghatározása és vizsgálata, amik jelentős hatást gyakorolhatnak a liberalizált piac működésére. A Magyar Állam és a hazai vasúti személyszállítást végző szolgáltatók (MÁV-START Zrt., GYSEV Zrt.) között jelenleg érvényben lévő közszolgáltatási szerződés 2023-ban lejár. A folyamat megszünteti a szolgáltatók monopol piaci helyzetét, és lehetőséget biztosít a szabadpiaci versenyre.

Dolgozatom első felében meghatároztam és bemutattam a szolgáltatási szektor legfontosabb jellemzőit. A vasúti közszolgáltatásokkal kapcsolatban kiemeltem, hogy itt nem a profitorientált működési forma, hanem a társdalami-hasznosság növelése a legfőbb cél. Ezt követően, a vasúti piac STEEP és SWOT elemzését végeztem el. Az átalakuló demográfiai és munkahelyi viszonyok miatt megváltozó mobilitási igények, valamint az Európai Uniós környezeti céljainak elérése érdekében, a vasúti közlekedésre kimagaslóan fontos szerep társul a jövőben. A vasúttal kapcsolatos társadalmi megelégedettség hazánkban, Európa más országaihoz képest alacsony. A jelenlegi helyzetet tovább rontja, hogy a magyar vasúti infrastruktúra és a gördülőállomány nem tudja kielégíteni a XXI. századi igényeket. Ennek különösen jelentős versenyhátráltató hatása van. Nemzetközi példákon keresztül mutattam be, hogy a liberalizáció csak egy eszköz, amely önmagában nem válasz a problémákra. Gazdasági korlátokon túl, technikai/ technológiai/ szervezeti korlátok is megnehezíthetik a verseny beindítását. Ez a magyarországi viszonyokra kifejezetten igaz. Kiemeltem, hogy a sikeres liberalizációs európai folyamatok komoly állami támogatás (politikai, pénzügyi) nem történhettek volna meg.

A kutatásom részeként, egy hólabda módszeren alapuló kérdőíves felmérést is végeztem. SERVQUAL módszer segítségével megállapítottam, hogy a magyarországi vasútvonalakon rendkívül heterogén az utazók által érzékelt szolgáltatásminőség. Varianciaanalízis segítségével megvizsgáltam, hogy számos tényező (pl. utazás motivációja) hatással van az utazók megítélésére. A márkahűség vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a GYSEV Zrt. felhasználói jelentősen márkahűbbek, mint a MÁV-csoport utasai. Conjoint vizsgálatot és a Gabor-Granger módszert felhasználva arra az eredményre jutottam, hogy a hazai utazók számára fontos a kényelem, ugyanakkor a felhasználók nagyon érzékenyek a jegyárak emelkedésére is.

Dolgozatom eredményeit porteri erőtér elemzésben, míg a megfogalmazott javaslataimat, 7P marketing mix-ben foglaltam össze.

szerző

  • Kertai Ádám
    Gazdálkodási és menedzsment alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Danó Györgyi
    tanársegéd, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék