Regisztráció és bejelentkezés

A minimálbér-szabályozás és következményei

Az 1990-es évekig a közgazdászok biztosak voltak abban, hogy a minimálbér-emelésnek kizárólag negatív következményei lehetnek. Ez az örökérvényűnek tűnő kijelentés azonban a XX. század végére megbomlott. A szakma nagy hányada már nem fogadja el evidenciának a minimálbér-emelés foglalkoztatás-csökkentő hatását.

Dolgozatom elején az elméleti háttér ismeretében megvizsgáltam különböző közgazdaságtani modelleket. Ezek a modellek különbözőképpen láttatják a minimálbér-emelés foglalkoztatási hatásait. További elméletek alapján kitértem más következményekre is, amelyeket a minimálbér szabályozása okozhat.

A minimálbér-emelés egy rendre felmerülő kérdés nemcsak Magyarországon, de számos más országban is. A dolgozat Kínát emelte ki Magyarország mellett, ugyanis több hasonlóság megfigyelhető a két ország között. Mind a két országban közel azonos időpontban emelkedett magasabbra a minimálbér, és ennek az emelésnek a foglalkoztatási hatását vizsgáltam.

Kínában megfigyelhető hatás a külföldi vállalatok hezitálása. A minimálbér emelésével, és így az olcsó munkaerő csökkenésével számos cég keresi az új lehetőségeket. Sokan kezdeményezik már az anyaországba való visszatelepülést, hogy ezzel is csökkentsék költségeiket, és biztosítsák a szakképzett munkaerőt termékeik előállításához.

Magyarország esetében külön kitértem a bruttó és nettó minimálbér együttes alakulására, azok összehasonlítására. Megállapítható, hogy hazánk esetében a nettó minimálbér-növekedés szinte minden évben elmaradt a bruttótól. Továbbá táblázatba foglaltam, és megvizsgáltam, hogy országunkban a minimálbér-emelés hatására az összbérköltség milyen módon változik.

Dolgozatom végén egy rövid összehasonlítás olvasható a két országról, amelyben a jövőre vetített hatásokat írtam le.

szerző

  • László Evelin
    Műszaki menedzser alapszak BSc
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Hevér Boglárka
    egyetemi tanársegéd, Közgazdaságtan Tanszék