Regisztráció és bejelentkezés

Zenefelhasználás az internet korában

A szerzői jog többszáz éves hagyományait nagyban felülírta a digitális „éra” és az internet-használat. A felhasználók médiafogyasztása a klasszikusnak mondható rádiós és televíziós csatornákról átállt az internetes platformokra. Az internethasználat a fiatalok körében a legjelentősebb és tekintve, hogy a multitasking-jelenség megerősödésével a zenehallgatás háttértevékenységi státuszba szorult vissza, ennek köszönhetően jelentősen nőtt annak volumene is.

A zenekarok, felismervén a közösségi platformok adta lehetőségeket, marketingtevékenységeinek fő része is online folyik. A legismertebb social media felületek együttes alkalmazásával próbálnak a közönséggel mélyebb, személyesebb kapcsolatot kialakítani, s ezáltal egy hűséges, odaadó rajongóbázist építeni. Ugyanezeken a felületeken folynak általában a koncertek, új megjelenések hirdetései is, viszont a direkt marketinggel ellentétben egy sokkal lágyabb, személyesebb formában.

A technológiai fejlődés azonban nem csak a közvetlenebb kommunikációt tette lehetővé, hanem számos olyan alternatívát hozott a zenészeknek, melyekkel meg tudják kerülni a kiadókat és önerőből tudnak elindulni. Az egyre olcsóbban elérhető, jó minőségű stúdió felszerelések a szerzői kiadásban megjelenő zenekarok sokaságát eredményezte.Az élőzene fellendülésével számos új szereplő jelent meg a piacon, akik speciális szaktudásukkal és kapcsolati hálójukkal kiszorították az addig trenddiktálónak számító lemezkiadókat az „élmezőnyből”. Ilyenek például a 'booking' ügynökségek, akik a hozzájuk szerződött zenei produkciók élőzenei fellépéseivel foglalkoznak illetve a zeneműkiadók, akik audiovizuális, kereskedelmi célú tartalmak alá értékesítenek zenei repertoárokat.

Az élőzene fellendülése a zenészek bevételi struktúrájában is megmutatkozik. A koncertek iránti növekvő keresletre és a lemezértékesítések csökkenésével járó elesett bevételekre a zenészek a fellépti díjak jelentős emelésével reagáltak. Népszerű, világsztár szintű előadók esetében nem ritka az évi 50%-os árnövekedés, aminek hátterét az adja, hogy a dinamikusan növekvő fesztiválpiaccal nem képes lépést tartani az „A” kategóriás zenei produkciók kínálata, s így jelentős túlkereslet alakul ezekre a produkciókra.

Feltörekvő zenészek esetében azonban más a helyzet. Ők nem tudják oly mértékben kapitalizálni a megnövekedett keresletet, mint világsztár "kollégáik", azonban a tudatos közönségépítéshez remek terepet biztosítanak a különböző fesztiválok. Utóbbiakkal kapcsolatban az általam készített számos mélyinterjú során az is kirajzolódott, hogy a közönségépítés mellett nem annyira fontos a jogdíjbevételek növelése. Inkább a közönséget szeretnék kiszolgálni a tőlük telhető legjobb módon, ezért sokszor saját jogos érdekeikről lemondva tesznek eleget a fogyasztói igényeknek.

Nem reprezentatív, kvalitatív kutatásom azt is kimutatta, hogy a szerzői jogtudatosság egyenes arányban nő az ismertséggel. Azok az előadók, akiknek elsődleges kereseti forrás a zene, már sokkal inkább szem előtt tartják a jogosítási folyamatokat és jobban ügyelnek a jogdíjbevétel optimalizálására is. Ahhoz azonban, hogy valaki zenélésből meg tudjon élni, főleg Magyarországon, már egy igen széleskörű rajongóbázis szükséges, ami a hazai piacon csak néhányaknak adatik meg.

Bár egy olyan dinamikusan változó iparágban, mint a zeneipar, mindenhol folyamatosan jelen levő megoldandó kérdés és kihívás, a hazai piacra különösen igaz, hogy szükséges erősíteni a fogyasztók zene iránti tudatosságát. Az iparági szakértők véleménye szerint ez lehetne az egyik kulcs ahhoz, hogy a magyar zenei produkciók ki tudjanak lépni a globális színtérre és nemzetközi karrierre tehessenek szert.

Ehhez azonban elengedhetetlen az iparági szereplők közötti hatékony kommunikáció és a törvényhozó szervek aktív bevonása. Az évek alatt szükségessé vált olyan szabályok bevezetése, mely a jelenlegi fogyasztói szokásokra való tekintettel képes hatékonyan képviselni a jogtulajdonosok érdekeit. Az utóbbi években megfigyelt jogharmonizációs folyamatok és jogszabály-indítványok is ezt a célt hivatottak szolgálni, az azonban egyelőre a „jövő zenéje”, hogy mekkora sikerrel.

szerző

  • Ábrahám Dóra Anna
    Gazdálkodási és menedzsment alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Markovich Réka
    egyetemi tanársegéd, Üzleti Jog Tanszék