Regisztráció és bejelentkezés

Tesztmenedzser alkalmazás bevezetés hatásainak kutatási módszerei

A dolgozatban szó esik a szoftvertesztelésről és egy ehhez bevezetett tesztmenedzser alkalmazásról. A vezetőség az várja, hogy a tesztmenedzser alkalmazás optimalizálja és hatékonyabbá teszi tesztelést. Kutatásom arra irányul, mennyire teljesíti az alkalmazás ezen elvárásokat. Ehhez a kutatáshoz pedig többféle módszert használtam.

Jelen dolgozattal célom, hogy bemutassam, az általam választott módszerek hogyan alkalmazhatóak céges környezetben. A kutatási kérdések pedig azok lennének, hogy milyen minőségű információt tudtam összegyűjteni egyes módszerekkel, és hogy mik voltak a hátrányai és nehézségei e módszereknek. Kérdőívet, interjút, kontextusba helyezett interjú és designetnográfiai megfigyelést használtam, hogy minél több aspektusból közelítsem meg a kutatást, és ezek kellően alátámasszák az eredményt.

A kérdőívet azért választottam, mert így el tudtam érni szinte minden felhasználóját az alkalmazásnak és ki tudtam deríteni az alap benyomásokat, viszont így csak specifikus kérdésekre kapok választ, míg a precízebb kutató munkához szükségesnek találtam azt is, hogy megkérdezzem pár kulcsfelhasználó véleményét.

Az interjúkat azért is készítettem el, azért hogy lehetőségem legyen szabadon elbeszélgetni az interjúalannyal, így kis irányítással olyan témákhoz is eljuthatunk, amiket egy kérdőívből sosem tudok meg. Hasznos módszer, mivel így a válaszadó saját ötleteivel segíthet, amikre nem gondoltam. Hátránya viszont, hogy itt csak összbenyomásra tudok rákérdezni, nagy vonalakban a használati szokásokra.

Kontextusba helyezett megkérdezést alkalmaztam az interjú és a kérdőív hiányosságainak a pótlására. A módszer lényege, hogy miközben a felhasználó az általam előkészített feladatokat végrehajtja, miközben megkérdezem a véleményét a szoftverről. Kiváló eszköz ahhoz, hogy kisebb részletekre rákérdezzek, ergonómiailag helytelen kialakításra gyakorlott és kezdő felhasználóktól.

Negyedik módszerként pedig designetnográfiát alkalmaztam, hogy korrigáljam az adatokat olyan ki nem mondott véleményekkel, amiket nap, mint nap hallok, látok a munkahelyemen. A módszer nagyon divatosnak számít, néprajzi kutatók munkáján alapul. A kutató beépül a kutatás alanyai közé és így vonja le a következtetéseket.

szerző

  • Szabó Bettina
    Műszaki szakoktató alapszak BSc
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Hercegfi Károly
    egyetemi docens, Ergonómia és Pszichológia Tanszék