Regisztráció és bejelentkezés

Képekkel támogatott rendszer használhatósági skála (P-SUS) szoftveres változatának kialakítása és megbízhatósági vizsgálata

A System Usability Scale (SUS) egy Likert-skálás kérdőív, amely tíz kérdésen keresztül méri a rendszerek átfogó használhatóságát. Jelen kutatásban ennek a mérési eszköznek a képes változata (Picotrical System Usability Scale) került átrajzolásra, majd alkalmazásra szoftvertermékek használhatóságának a számszerű meghatározása érdekében. A kutatás középpontjában a Baumgartner és társai (2019) által - eredetileg a mobilalkalmazások érzékelt használhatóságának vizsgálatára - fejlesztett P-SUS kérdőív és annak megbízhatósági vizsgálata áll a Paint és a Paint 3D programok példáján keresztül, kérdőíves környezetben.

A kvantitatív vizsgálat részeként kiküldött kérdőíveket 362 fő töltötte ki. A kérdőív a grafikai programok ismeretét mérte, valamint a Paint termékcsaláddal kapcsolatos átfogó felhasználói véleményeket tárta fel. A kitöltők közül 349-en jelölték, hogy ismerik és használják a termékcsalád ismertebb tagját. A kérdőív kitöltése során Paint programot a válaszadók közül 241-en a hagyományos SUS, míg 108-an annak az általam számítógépes változatra adaptált P-SUS változata segítségével értékelték. A Paint3D esetében ezek a számok alacsonyabbak (SUS esetén 51, míg P-SUS esetén 21 fő értékelt), mivel a termékcsalád új tagját már jóval kevesebb kitöltő használta.

A két skálán elért SUS pontszámok már az átlagukat és szórásukat tekintve is különböző eredményeket mutattak, amely egyértelműen megkérdőjelezi a képes változat megbízhatóságát. A két skála által kinyert használhatósági értékek között szignfikáns különbség a Paint esetében (n=349) független mintás t, míg a Paint3D programnál (n=72) pedig Mann-Whitney próba segítségével volt igazolható a statisztika eszközeivel. A skála képes változata tehát kérdőíves környezetben alkalmazva jelen mintán nem bizonyult megbízhatónak, de mivel a használhatósági értékeket 10 állítás adja, így hasonló statisztikai próbák elvégzésével tovább vizsgálható, hogy a képes skála mely elemei megfelelőek, illetve mely elemei azok, amelyek fejlesztésre szorulnak.

A Paint 3D program értékelése során a skála 1-es, 5-ös, 7-es és 9-es és 10-es elemei között nem volt szignifikáns a különbség, míg a Paint szoftver esetén ugyanez már csak az 5-ös állítást ábrázoló kép esetén volt igaz. Az eredmények alapján így elmondható, hogy nagymintán a P-SUS skála 5-ös eleme megbízható csak, a többi mindenképpen fejlesztést igényel annak érdekében, hogy a P-SUS skála megbízható legyen.

Mivel a P-SUS skála jól értelmezhető nyelvismeret nélkül is, így a többi elem felhasználó-központú fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy ez a változat az ember-számítógép interakció tudományterületének egy olyan jól alkalmazható nonverbális eszköze legyen, amely az ipari szereplők számára is jól alkalmazható.

szerző

  • Paulics Lilla
    Műszaki menedzser mesterszak MSc
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

  • Szabó Bálint
    egyetemi tanársegéd, Ergonómia és Pszichológia Tanszék