Regisztráció és bejelentkezés

Értelmes munka és autonómia – Kibontakozó felnőttkorú munkavállalók vizsgálata aspirációs és egzisztenciális pszichológiai megközelítésből

A kibontakozó felnőttkor (Mayseless és Keren, 2013) fejlődéslélektani szempontból kritikus időszak a nyugati társadalmakban élő pályakezdők számára, kiemelt tekintettel a megnövekedett autonómiaigényre. Az öndeterminációs elmélet (Deci és Ryan, 2000) keretei között értelmezett autonómiafogalom hangsúlyozza az intrinzik, belülről motivált aspirációs törekvések fontosságát, mivel azok minőségibb és önazonosabb életvitelt eredményeznek, a külvilág elvárásai által serkentett extrinzik aspirációkkal szemben.

Az autonómiával összefüggésben a terápiás megközelítésből kiinduló egzisztenciális pszichológia hangsúlyozza az értelmes élet értékét, annak élettel való elégedettségre, kiegyensúlyozottságra gyakorolt hatásait. Ezzel összhangban, a pozitív pszichológia neves képviselője, Seligman (2011) az élettel való elégedettséget állítja a középpontba PERMA modelljében, melynek fontos tényezője az értelmes és sikeres munka.

Kutatásom során kvantitatív, keresztmetszeti eljárással vizsgálom a 18-30 év közötti pályakezdőket, a minta tervezett mérete 70 fő. A kvantitatív módszertant félig strukturált interjúk formájában kvalitatív módszerrel is kiegészítem, a lehetséges egyéni különbségek feltárásának céljából. A konstruktumok méréséhez a következő eszközöket használom: Élet Értelme Kérdőív (Martos és mtsai., 2012), Élettel való Elégedettség Skála (Martos és mtsai., 2014), Rövidített Aspirációs Index (Martos és mtsai., 2006), Serdülőkori Autonómia Kérdőív (Noom és mtsai., 2001), Munka és Értelem Leltár (Steger és mtsai., 2012).

Hipotéziseim és kutatási kérdéseim célja, hogy rávilágítsanak az intrinzik aspirációs törekvések, valamint az értelmes élet és munka között sejtett összefüggésekre, illetve mindezek élettel való elégedettségre gyakorolt hatására a kibontakozó felnőttkorú munkavállalók körében – számításba véve az eltérő anyagi hátterű és tanulmányi státuszú csoportok között vélt különbségeket. A kapott eredmények rámutathatnak az egzisztenciális pszichológia alkalmazási lehetőségeire a munkavállalás területén, emellett támpontot nyújthatnak a pályakezdő fiatalok megszólításához és beillesztéséhez is.

Felhasznált irodalom:

Deci, E. L., Ryan, R. M. (2000). The „what” and „why” of goal pursuits: human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11, 227-268.

Martos, T., & Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az Élet Értelme Kérdõív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67, 125-149.

Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289-303.

Martos, T., Szabó, G., & Rózsa, S. (2006). Az aspirációs index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 171-191.

Mayseless, O., & Keren, E. (2013). Finding a Meaningful Life as a Developmental Task in Emerging Adulthood. Emerging Adulthood, 2(1), 63-73.

Noom, M. J., Deković, M., & Meeus, W. (2001). Journal of Youth and Adolescence, 30(5), 577-595.

Seligman, M. (2011). Flourish – Élj boldogan. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Steger, M. F., Dik, B. J., & Duffy, R. D. (2012). Measuring Meaningful Work. Journal of Career Assessment, 20(3), 322-337.

szerző

  • Tomku György
    Pszichológia mesterszak MA
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

  • Balogh Blanka
    PhD hallgató, Ergonómia és Pszichológia Tanszék