Regisztráció és bejelentkezés

Folyóvizekből kinyerhető hőenergia

Folyóvizekből kinyerhető hőenergia

Kanyó Róbert BSc IV. évf.

e-mail: kanyorobert7@gmail.com

Konzulens: Kassai Miklós Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék és

Laczus Péter GYŐR-SZOL Zrt.

e-mail: kassai@epgep.bme.hu, laczus.peter@gyorszol.hu

Témámnak a folyóvizekből kinyerhető hőenergia hasznosítását választottam. Célom bemutatni a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, különösen a vízenergia hasznosításán alapuló hőforrásokat. Számos olyan kérdésre fogok választ adni dolgozatomban, melyek ezen terület vizsgálata során felmerülhetnek. Mi is az a hőszivattyú? Mi az a COP? Milyen esetekben célszerű hőszivattyús rendszereket kiépíteni? Hova érdemes talajszondát, és hova talaj kollektort telepíteni? A hőszivattyús rendszerek az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek, bár még így is hatalmas eddig még kihasználatlan energia rejtőzik a földben, illetve folyóvizekben.

Célom továbbá a hőszivattyúk részletesebb ismertetése működési elvüket, felhasználási területeiket illetően.

A gazdasági oldalról is vizsgálni fogom a hőszivattyús rendszereket. Vajon Magyarország melyik részére lenne gazdaságos ehhez hasonló rendszereket telepíteni, milyen természeti adottságok szükségesek ahhoz (talajviszonyok, fűtési fajták alkalmazása), hogy egy ilyen beruházás reális időn belül megtérüljön. A dolgozatom során egyszerű gazdasági modelleket fogok alkalmazni, amelyek ismertetik az alapvető problémákat a megújuló energiaforrások elterjedésének megakadályozását illetően. A hangsúlyt a nyugat-magyarországi régióra fektetem, a Duna illetve Rába folyók területét fogom vizsgálni.

Ismertetek továbbá egy már megépült erőművet, az előírások, biztonsági rendszerek szerint, bemutatom, hogyan lehet a +4 °C vízzel 50-60 °C hőmérsékletű meleg vizet előállítani. Szemléltetem a hőszivattyúban lévő kompresszor működési elvét is, melynek a +4-5 °C fokos vízből kinyert hőenergia az alapja, illetve azt, hogy hogyan valósítható meg hőszivattyúval, akár egy egység villamos energiából 5-6 egység hőenergiát előállítása. A 100%-nál jobb hatásfok nem mond ellent az energia-megmaradás törvényének, mivel a plusz energiát a környezet hője adja.

Ilyen optimális paraméterek mellett miért nem használják ezt minden háztartásban?

A dolgozat befejezéséül egy összefoglalót mutatnék be arról, hogy milyen megújuló energiaforrást hasznosító gépekkel veszi fel a versenyt a hőszivattyú, illetve, hogy a jövőre nézve milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne csak a nyugat-európai országokban legyen ennyire elterjedt használatuk.

szerző

  • Kanyó Róbert
    energetikai mérnöki
    nappali alapszak

konzulens

  • Laczus Péter
    Osztályvezető,, Anyagtudomány és Technológia Tanszék