Regisztráció és bejelentkezés

Anatómiai pont kijelölés precizitása

A mozgásvizsgálatok szerepe egyre fontosabb az egészségügyben (rehabilitációban, diagnosztikában) és sporttudományban, így egyre fontosabbá válik az is, hogy e vizsgálatok megbízható, konzisztens eredményeket szolgáltassanak. A mozgásvizsgálatok során számított paraméterek anatómiai pontok abszolút és egymáshoz képesti relatív mozgásán alapul. Az anatómiai pontok mérése MoCap (Motion Capture) rendszerek segítségével történik. Ehhez az anatómiai pontokat a MoCap rendszer számára meg kell jelölni. A kijelölés minősége nagy hatással van a vizsgálat eredményeire, az inkonzisztens kijelölések megbízhatatlan eredményekhez vezetnek. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a kijelölés precizitásának mérésére, és milyen precizitással kerülnek kijelölésre az anatómiai pontok egy mozgásvizsgálat során.

A szakirodalom bemutatása során ismertetésre kerülnek a legfontosabb anatómiai pont kijelölési – kalibrációs - módszerek, bemutatja ezek előnyeit és hátrányait. Az irodalomkutatás második fele felsorakoztatja azon kevés kutatást, mely a kalibrációk precizitásával foglalkozik, és bemutatja ezek eredményeit.

Az irodalom feldolgozása során megfigyelhető, hogy minden kutatás eltérő mérőszámmal jellemzi a kijelölés precizitását. Jelen kutatás első felében bemutatásra kerülnek e mérőszámok. Egy hipotetikus mérés segítségével összevetésre kerül viselkedésük. A kapott eredmények és megfigyelések alapján a precizitás jellemzésére legalkalmasabb mérőszám kerül kiválasztásra.

A kutatás második felében a precizitás mérésére került sor. A méréseken nyolc ortopéd szakorvos vett részt vizsgálóként. Mindegyikük azonos orvosi előismerettel rendelkezett, és a kijelölésben mindannyian gyakorlatlanok voltak. Közülük hárman végeztek vizsgálón belüli (interexaminer) precizitás méréséhez kalibrációkat, minden résztvevőt ötször kalibrálva. A maradék öt orvos vizsgálók közti (interexaminer) precizitás méréséhez végzett kalibrációkat. Ötőjük közül négyen töltötték be a résztvevők szerepét, mindannyijukat egyszer kalibrálta a másik négy orvos. Az interaexaminer kalibrációkat szintén rajtuk végezte a másik három orvos. Mind a négy résztvevő egészséges férfi (30 ± 2,5 év) volt.

Az egyes vizsgálók precizitása 6,33 ± 4,13 mm, 5,42 ± 2,30 mm és 6,72 ± 3,80 mm volt. Az interexaminer precizitás 8,79 ± 5,14 mm volt. Az eredményeken jól látható volt a precizitás anatómiai pont függése. A femuron és a térd közelében található anatómiai pontok precizitása érzékelhetően rosszabb. Megfigyelhető, hogy az interexaminer precizitás elmarad az egy vizsgáló által végzett kijelölések precizitásához képest. Ebből arra lehet következtetni, hogy az egyes vizsgálók más és más helyen jelölik ki az adott anatómiai pontokat, egyéni interpretációjuk annak pontos helyéről eltérő. Ez a mozgásvizsgálatokat erősen vizsgálófüggővé teszi, ami megbízhatóságukat megkérdőjelezni.

A konklúzió során felsorolásra kerülnek azok a lehetséges lépések, melyek a kijelölések precízióján javíthatnak. A jövőbeli cél annak az elérése, hogy az inter- és intraexaminer precizitások azonos nagyságrendűek legyenek. Ekkor lesz elmondható, hogy a mozgásvizsgálatok eredményei a vizsgálótól függetlenek, és egymással szabadon összehasonlíthatók.

szerző

  • Rácz Kristóf
    Mechatronikai mérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Kiss Rita
    egyetemi tanár, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
  • Nagymáté Gergely
    PhD. hallgató, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék