Regisztráció és bejelentkezés

Kísérlet a science-fiction és az építészet közötti párhuzamok felállítására Az égbolt meghódításának vágya

Az ember kultúrájának évezredes fejlődéstörténetében mindig meghatározó szerepe volt az ég és a föld kettőségének. Az égbolt, mint transzcendens fogalom a tudomány és a tapasztalást elősegítő eszközeink fejlődésével, alig több mint 100 év alatt, átalakult természettudományos fogalommá, mostanra pedig egy vékony réteggé, mely elválasztja az embert a világűrtől.

Ég és föld hagyományos képzetei és velük a tér tradicionális hierarchiája végérvényesen meghaladottá vált. Az új, meghódításra váró birodalom gyarmatosítása több frontvonalon is megkezdődött, köztük a tudományos alapokon nyugvó, utópisztikus irodalom (science-fiction) színtereként, valamint az adott korszak lehetőségeihez mérten az építészet is új, valódi magaslatok kiaknázásával reagált jelenének problémáira.

A dolgozat megkísérli jellemző példákon keresztül, irodalmi és filmes analógiákat segítségül hívva bemutatni, az építészeti válasz fejlődését az emberi élettér felfelé irányuló kiterjesztésére, annak társadalmi katalizátorait vagy későbbi társadalomra gyakorolt hatásait figyelembe véve. A kérdések melyeket a tanulmány boncolgat: Az ember vágyik egyre magasabbra vagy pusztán kényszerül? Milyen eszközökkel válhat az új közeg otthonná? A határvonalak meddig tolhatóak ki?

szerző

  • Kovácsik Levente
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Benkő Melinda
    habilitált egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék

helyezés

Jutalom