Regisztráció és bejelentkezés

Település léptékű energetikai modellek összehasonlító elemzése

Település léptékű energetikai modellek összehasonlító elemzése

Az épületek üzemeltetése teszi ki a világ szén-dioxid kibocsátásának 40 %-át, és hasonló arányban részesül a szektor a globális energiaigényből is, így az ebben az ágazatban elért csökkentések jelentős pozitív hatást gyakorolnak az összkibocsátásra és az összes fogyasztásra. Ezért fontos új épületek tervezésekor vagy felújítások során egy energiahatékonyságot elősegítő eszköz használata már a korai koncepcionális fázisban is.

Napjaink globális energetikai kihívásaira választ keresve fejlődik az épületek energetikai modellezésével foglalkozó tudományterület. Egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak azonban azok a nagyobb léptékű modellek is, ahol a módszertan nem az épületet, mint külön álló egységet vizsgálja, hanem globális, országos, városi vagy városrész kiterjedésű területet elemez.Egy jól működő háromdimenziós városléptékű energetikai modell nagy segítséget jelent a döntéshozóknak a meglévő városszövetbe történő beavatkozás során (pl.: közmű fejlesztések, támogatási stratégiák kialakítása), illetve a tervezőknek szabályozási tervek kialakításánál vagy új épületek geometriájának és alapvető működésének meghatározásakor. Ezen energiamodellek kapcsán a szakirodalom alapvetően két megközelítést - "top-down" és "bottom-up"- különböztet meg. Mindkét szemléletnek a nagyléptékű modellek alapját képezőadathalmazok becsatornázása a célja. A "top-down" módszer becsléssel,első sorban statisztikai adatokra támaszkodva, közelíti a teljes lakossági szektor energiafogyasztását, amihez makroökonómiai indikátorokat használ, míg a "bottom-up" megközelítés során az egyes épületek energia igényét és felhasználását terjesztjük ki hasonló alaptulajdonságú épületcsoportokra.

Tanulmányunk célja a meglévő városléptékű energiamodellek módszertanairól szóló szakirodalom feldolgozásán keresztül a modellek és a hozzájuk használt szimulációs platformok összehasonlítása. Kutatásunk fő kérdése, hogy ezek a modellek milyen szinten állnak most (state of the art) és egymáshoz képest milyen előnyöket, hátrányokat mutatnak fel, valamint esetleges alkalmazásuk milyen előnyökkel, hátrányokkal járhat. Konklúzióként bemutatjuk azokat a területeket, amikkel bemeneti adat hiányában vagy a számítások bonyolultsága miatt nem foglalkoznak az egyes meglévő módszertanok. Ilyen módon feltárjuk a témában a jelenlegi technikai hiányosságokat és kijelöljük a tématovábbhaladásának lehetséges irányait.

szerzők

  • Magyari Ábel
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Vizi Kata Veronika
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Reith András
    ügyvezető, ABUD Mérnökiroda Kft. (külső)
  • Dr. Szabó Árpád
    Egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék

helyezés

II. helyezett