Regisztráció és bejelentkezés

Szereplők és érdekek kapcsolatának vizsgálata Siófok városközpontjának rehabilitációja példáján

Magyarországon az elmúlt évtizedben számos lehetőség adódott a települések számára a központi területeik fejlesztésére, megújítására, kibővített funkciókkal való ellátására. Legtöbb esetben az Európai Unió által biztosított pályázati keretek és források is adottak voltak a városvezetés szükségszerű fejlesztési ambíciói mellé. Azonban mi történt ott, ahol nem állt rendelkezésre pályázati forrás és nem volt a fejlesztéseket összefogó előzetes fejlesztési koncepció?

A siófoki városközpont is átesett egy ilyen átalakuláson, ám a legtöbb hasonló fejlesztéssel szemben, itt a magántőke-befektetés jóval nagyobb hangsúllyal volt jelen. 2002-ben a városi könyvtárra kiírt nyilvános tervpályázattal kezdődő városközpont rehabilitáció a Sió Pláza 2012-es megnyitásával ért véget. Az eltelt 10 év alatt a projektek résztvevői között több alkalommal is változás történt, melyek nyomai az eredményen is szembetűnnek. Ez idő alatt felépült az új Városi Könyvtár, a Sió Pláza, továbbá megújult és kilátóvá alakult a város jelképévé lett víztorony. Mindezeket keretbe foglalva a korábbi Szabadság tér a Fő térhez kapcsolódva rendezésre került és gyalogos övezetté alakult. Ilyen mértékű városközpont rehabilitáció, ahol a teret meghatározó több épület is szinte egy időben épült, ma Magyarországon nem mondható gyakorinak. Jellemzőbbek inkább a történeti belvárosi épületek és terek revitalizációi, ahol új épületek építése helyett a meglévő épített környezet megújítása történik. A dolgozatban részletesen áttekintjük mind a négy projektet, valamint kitekintésképpen az adott időszakra vonatkozó Európai Uniós funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatok általános feltételeit és jellemzőit. Ezen túl a Dunántúlon és a Balaton környékén megvalósult hasonló projektekkel való összehasonlítás alapján értékeljük a siófoki rehabilitációt.

A Siófokon lezajlott, az országban szinte egyedülálló esettel foglalkozva, szeretnénk a kutatásunkban felvázolni, hogy milyen igények és érdekek mentén bonyolódott le a városközpont megújítása, milyen kompromisszumok születtek, és milyen mértékben kellett a szereplőknek egymáshoz alkalmazkodniuk. Kiemelten foglalkozunk a felek közötti kapcsolatrendszer modellezésével, hogy folyamatukban mutathassuk be a projektek részleteit. A tanulmányunkból levonható következtetések rávilágítanak mind a projektek jól átgondolt elemeire, mind a beruházások közben felmerülő problémák valós eredetére.

szerzők

  • Marosi Péter
    Urbanista-építészmérnök MSc
    mesterképzés (MA/MSc)
  • Posta Ferenc
    Urbanista-építészmérnök MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Szabó Julianna
    egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék
  • Varga Imre
    , Urbanisztika Tanszék

helyezés

Nem ért el helyezést