Regisztráció és bejelentkezés

Hely a jelennek

Hely a jelennek

Tervezési helyszínünk a Veszprém megyében fekvő, egy fő utcával rendelkező, közel 100 főt számláló Barnag. A falu felé szőlős domboldalakon, szántóföldeken vezet az utunk. Közeledtét előre jelzi a település két ikonikussá vált templomtornya. Keresztülhaladva a Balaton-felvidék íze, hangulata igen intenzíven tetten érhető az egymás után sorakozó lakóházakon. Barnag közösségét többfajta értelemben is kettősség jellemzi. A 18. században magyar és sváb ajkúak települtek ide. A két eltérő nemzetiség, kultúra viszonya vallási különbségben nyilvánult meg, mely mind máig jelen van. Napjainkban az idős és fiatalabb lakosság közötti ellentét, s a leginkább rájuk mondható konzervatív és haladó szellemiség kontrasztja egyaránt érzékelhető. Ezek gyakran belső feszültséget szülnek, melynek leküzdése komoly nehézséget okoz számunkra.

Nem csupán a falu elnéptelenedése, látogatottságának csökkenése nő egyre meghatározóbbá. A templomok elhagyatottsága, a vallási felekezetek létszámának redukálódása is hatalmas probléma, a szakrális épületek mára üresen állnak. Magyarországon még nem megszokott a kihasználatlan vallási terek belakása a szakralitáson túl. A liturgikus helyszínek hagyományos rendeltetéséhez való kötődés olyan erős, hogy annak lazítása, kiegészítése hatalmas kérdéseket, feszültségeket eredményezhet.

Célunk Barnagon egy olyan innovatív településhálót megteremteni, mely attrakció szélesebb körű közönséget vonz. Ennek a faluszerkezetnek lenne 1-1 állomása a katolikus és a református templom. A kihasználatlan templomtereknek új funkciót adnánk a közösség összekovácsolására, fiatalok bevonzására. Úgy gondoljuk, hogy szakrális és világi rendeltetés vegyítésével visszatalálnának az imaházakba. Megszűnne az épület zártsága, nyitott házzá válna. Fontos számunkra az érzékeny, körültekintő hozzáállás. A liturgia terének módosításával, kápolna kialakításával a szentélyben és a sekrestyében megmaradna a vallásgyakorlás színtere és mellé egy új, akár hozzá kapcsolódó, a falu szövetébe illeszkedő interakció társulna. A bútorraktár jelleg megszűntetésével a templomtér fizikai és vizuális értelemben is megtisztulna.

A faluvezetés ebben a törekvésben mellénk állt. Ő maga fogalmazta meg, hogy a községnek valami új, különleges kincsre van szüksége, mely Magyarországon belül egyedülállóvá teszi. Akár lehet egy szokatlan kísérlet egy meglévő szakrális tér átalakítására.

Felszentelt helyiség vallási tárgyaktól való megtisztítását számtalan kortárs példa modellezi. 2012-ben a Pannonhalmi Apátság bazilikájában John Pawson és Gunther Zsolt végzett hasonló beavatkozást. A bencésekkel karöltve a téri ürességet a vallási elmélyülés erősítésére állították elő.

A funkciókereséssel az alábbi kérdésekre kutattuk a választ:

 Van-e jogosultsága egy műemléki védettséget élvező templomtérbe új, kortárs szemléletmódú funkciót tölteni?

 Mekkora léptékű lehet az a beavatkozás, amely mellett a szakrális tér eredeti jellege egyértelműen jelen van, érvényesül? 

 Milyen módon vihető végbe a műemlékvédelem szabályai mellett a templom megtisztítása?

 Mi az a kincs, az az érték vagy adottság, mely Barnagot egyedülállóvá teszi?

csatolmány

szerzők

  • Tóth Kincső
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Zsanda Anna Kornélia
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Béres Luca
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Terbe Rita
    egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék
  • Dr. Nagy Iván
    egyetemi docens, Exploratív Építészeti Tanszék

helyezés

II. helyezett