Regisztráció és bejelentkezés

Csapadékvíz-elvezető rendszerek a történeti és kortárs építészetben

Az ember létezése óta keresi a védelmet a természeti hatások ellen – legyen szó csapadékról, szélről, túlzott felmelegedésről vagy lehűlésről. Eleinte a környezetében kereste hajlékát, később saját igényeihez igazítva alkotta meg azt. Ahogyan az igények gyarapodtak, az ember egyre kifinomultabb szerkezeteket alkotott, és hamarosan egy új szempont is megjelent: az esztétika. A funkcionális elemek vagy díszítést kaptak, vagy elrejtésre kerültek – ennek módjai a különböző építészeti korstílusok során változtak.

Dolgozatomban a történeti csapadékvíz-elvezető rendszereket szeretném ismertetni, és rekonstrukciós javaslatokat ajánlani. Ha egy ókori vagy román kori vízköpő rekonstrukciója nem is túl gyakori, annál inkább a XIX-XX. század rejtett ereszeinek javítása aktuális probléma, szinte mindennapos kihívást jelent Budapest építészetében.

Kiemelten fontosnak tartom a nem látszó csatornák tárgyalását. Ennek oka, hogy a kortárs építészetben, bár részben más formában, de újra felfedezték őket. Másrészt, ahogyan említettem, Budapest figyelemreméltó historizáló épületállománnyal rendelkezik, mely igen nagy arányban, és igen változatosan alkalmazza ezeket a szerkezeteket. Általános és speciális csomópontokat, meghibásodásokat, jól és rosszul kivitelezett helyreállításokat keresek, értékelek, és próbálok válaszokat adni rájuk.

Dolgozatom célja kettős: egyrészt a régi szerkezetek ismeretét a helyreállításhoz és új konstrukciók létrehozásához elengedhetetlennek tartom. Másrészt ezek a megoldások izgalmas inspirációt nyújthatnak a mai építészeti gyakorlatban is.

szerző

  • Kozák Ágnes
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • János Laczkovics
    tudományos segédmunkatárs, Épületszerkezettani Tanszék

helyezés

III. helyezett