Regisztráció és bejelentkezés

A BIM hazai alkalmazásának vizsgálata

A dolgozat a BIM hazai alkalmazásának vizsgálatát tűzi ki célul. A téma érdekessége, hogy a BIM korszerű téma, és itthon is egyre nagyobb teret hódít. Azonban maga a kifejezés többféleképpen is definiálható. A kutatás elején a BIM különböző jelentéseit értelmezzük. A leglényegesebb eleme az épület és egyéb kapcsolódó tervezési információ tárolásának és megosztásának újfajta megközelítése. Ezáltal nem tekinthető kizárólag technológiai megoldásnak, mert alapvetően változtatja meg a tervezés és a különböző szakágak közötti együttműködés folyamatát.

A kutatás során először kvantitatív módszerrel dolgoztunk. Ahhoz, hogy statisztikailag elemezhető adatmennyiséghez jussunk, összesen 945 címzettnek küldtük ki kérdőívünket, amelyből 198 kitöltés érkezett be (20,95%). A kérdőívet a fent említett okból nem csak építészirodákhoz juttattuk el, hanem kiterjesztettük a statikus, gépész, tájépítész szakágakra is. Ezáltal nem csak a szakmákon belüli, hanem azokon átívelő összefüggések is vizsgálhatóak. A kérdőívben általános információkat kérdeztünk a cégektől: hány fős az iroda, mikor alakult, megbízások időtartama és léptéke, külföldi és magyar projektek aránya, cégnél dolgozók munkatapasztalata. Felmértük továbbá a tervező szoftverek alkalmazásának jellemzőit.

A kutatás második szakaszában több, olyan építészirodákkal készített mélyinterjút elemeztünk, amelyek rendelkeznek tapasztalattal a BIM alkalmazásában. Az interjúk során részletesebb képet kaptunk az információs modellezés gyakorlati működéséről. Bepillantást nyertünk az integrált tervezésre való átállás folyamatába és kérdeztünk a bevezetés okairól, kezdeti nehézségekről, és a jövőbeli terveikről.

A BIM használatáról külföldön is végeznek hasonló felméréseket. Angliában, ami a BIM használat szempontjából a világ vezető országai közé tartozik, 2011 óta minden évben készül kutatás ebben a témában. Ezeket összevetve megfigyelhető, hogy a BIM-et évről évre egyre többen használják, azonban a hazai viszonyokról nem találtunk átfogó elemzéseket. A kutatásunkból például kiderül, hogy azon építészek közül, akik jelenleg nem használnak BIM-et, hány százalékuk tervezi 1-3 éven belül a bevezetését, vagy akik már használják, milyen szinten teszik ezt. Ezekből az információkból fontos következtetéseket tudunk levonni a jövő magyar építészeinek munkakultúrájáról, ami hasznos tudással szolgálhat a jelenleg tervezendő építési projektekhez.

szerzők

  • Ács Fruzsina
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Gáspárdy Blanka
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Porkoláb Flóra Anna
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Kovács Ádám Tamás
    tanársegéd, Építészeti Geometria és Informatika Tanszék