Regisztráció és bejelentkezés

Egy Duna-parti olajszennyezés kármentesítési eljárásainak vizsgálata

Egy Duna-parti olajszennyezés kármentesítési eljárásainak vizsgálata - absztrakt

Szerző: György Máté, BME ÉMK MSc 1.évf.

Konzulens: Dr. Kozma Zsolt, BME ÉMK VKKT

Kármentesítési szempontból izgalmas helyzet alakult ki egy Duna menti település részén, miután az egykori szénhidrogénátfejtő telep talajszennyezést okozott. A tényfeltárást követően a megbízott kármentesítő cégek megkezdték a beavatkozásokat és kidolgoztak különböző eljárásokat annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az esetleges környezeti károk mértéke. Az említett összetettséghez elsősorban az járult hozzá, hogy miután a föld alatti olajszennyezés elérte a talajvizet beoldódott és ezáltal az olaj terjedése horizontális irányba is megindult. Tovább bonyolítja az olaj mozgását, hogy a Duna közelségéből adódóan a talajvíz szintje nagyon dinamikusan változik. A megfelelő szakértelemnek köszönhetően számításba vették ezeket a jelenségeket is és számos beavatkozás és eljárás után, végül a rendszer megfigyelését és a szabad fázisú szénhidrogénszármazék időszakos letermelését állapították meg a legcélravezetőbb kármentesítési eljárásnak. Mindkét tevékenység a helyszínen létesített monitoring kutak segítségével volt megvalósítható.

A szakirodalmi áttekintés alapján is nehéz volt kivetnivalót találni az alkalamazott intézkedésekkel kapcsolatban, de néhány hiányosságra való rámutatást, illetve fejlesztési javaslatot megalapozottnak véltem.

A BSc-s szakdolgozatomban a térképes megjelenítésen túl a jelenlegi kármentesítési eljárás eredményességét is vizsgáltam. A mintavételezés eredményeit feldolgozva arra a megállapításra jutottam, hogy a kármentesítés hatékony, csökkent a szabad fázisú szénhidrogén mennyisége az elmúlt években, és a Duna sem veszélyeztetett jelentősen a szennyezés szempontjából. Az idősorokban feltüntetett koncentráció értékek viszont sok helyen változó tendenciát mutattak és változó időközönként alakult ki a felúszó szabad fázis is a kutakban. Ez utóbbi adott okot arra, hogy a szennyezés terjedésének befolyásoló tényezőit alaposabban megvizsgáljam. A rendelkezésemre bocsátott, valamint a különböző megigényelt adatokból és idősorokból az Excel program segítségével megállapításokat tettem a talajvíztestre vonatkozóan. A talajvíz Dunával való kapcsolatát és a területre lehulló csapadék mennyiségét is grafikusan értékeltem ki a statisztikai vizsgálat mellett.

Arra a következtetésre jutottam, hogy egy összetett folyamatról van szó, ahol kutakban lévő szabad fázis kialakulásáért felelős tényezőket folyamatában célszerű vizsgálni. Összeállítottam tehát a probléma tranziens szivárgáshidraulikai modelljét a ModelMuse grafikus felületen belül, melyet aztán MODFLOW 6 algoritmussal futtattam. A modellt a szivárgási tényező állításával a kutakban (30/1, 30/3, FLK-13, 30/4, FLK-14, FLK-6, FLK-9, FLK-8) mért vízszintekre kalibráltam, az elért RMSE érték 0,026 [mBf] volt. Nagy jelentőségét láttam annak is, hogy az áramlási irányok mellett figyelembe vegyem a szivárgást előidéző gradiens nagyságát is, melyet a talajvíz esésprofiljára végzett Excel-es vizsgálataim tettek indokolttá. Az áramlási viszonyok tisztázása után egy részecskekövetéses vizsgálatot végeztem el, hogy információval rendelkezzek az esetlegesen Dunát érintő szennyezésről is.

Úgy gondolom, hogy a záródokumentációban említett permanens modell mellett a tranziens állapot vizsgálatával az eddigi kármentesítési folyamatok még hatékonyabbá finomíthatóak, végsősoron hozzájárulva ezzel a körülöttünk lévő környezet védelméhez.

szerző

  • György Máté
    Infrastruktúra-építőmérnök mesterszak (MSc)
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dr. Kozma Zsolt
    docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék