Regisztráció és bejelentkezés

Városi csapadékvíz-lefolyás nehézfém-szennyezettsége

Dolgozatom célja a városi csapadékvíz lefolyásban megjelenő nehézfém-koncentrációk becslése egy budapesti területen.

A települési környezet köztudottan szennyezett, a szennyeződés mértéke és fajtája számos tényezőtől függ; jelentős szerepe van a település nagyságának, beépítettségének, fejlettségének. Nagyvárosok esetében a település lélekszáma milliós nagyságrendű, központi forgalomvonzó létesítményeknek ad helyet, ebből adódóan a helyi és az átmenő forgalom egyaránt jelentős, a közművek sűrű hálózatokat alkotnak, az ipari szektor is jelen van, illetve a burkolt felületek aránya a belvárosban a 90%-ot is meghaladhatja. A települési környezetben lejátszódó folyamatokat vizsgálva több tanulmány is jelentős mértékű szennyeződést állapított meg. Ennek mennyiségileg nagy részét főleg por, hulladék, szerves anyagok, stb. teszik ki, azonban veszélyességüket tekintve szintén fontosak a mikroszennyezők, azon belül is egyes nehézfémek. Közülük a cink, a réz és az ólom fordul elő a leggyakrabban, de említést érdemel még a nikkel, a kadmium, a króm és az antimon is.

A település – nyílt rendszer lévén – anyagáramok ki- és beáramlása révén működik. Ezek az anyagáramok nem csak a számunka kézenfekvőnek tűnő árucikkeket, hulladékot, áramot, stb. jelentik, hanem a természetes úton lezajló folyamatok is ide tartoznak. Tekintsük példaként a csapadékot, mely lehull a városra, érintkezésbe kerül a felületekkel, majd valamilyen formában (csatornán vagy élővíz útján) eltávozik onnan. Az érintkezés során lezajló egyes folyamatokra (pl.: kioldás, korrózió) jelentős hatással van az antropogén környezet: milyen típusú felületekkel érintkezik a csapadékvíz (pl.: bitumen, betoncserép, aszfalt), mit képes onnan továbbszállítani (pl.: közlekedésből eredő gumi- és fékkopás; magából a felületből kioldott anyagok) és hová juthat el (talaj, csatornahálózat, felszíni víz befogadó). A többi meteorológiai tényező (szél, hő) szerepét bár kisebb mértében vagy egyáltalán nem vizsgáltuk, hatásukról nem feledkezhetünk meg. A folyamatok során környezetet veszélyeztető végtermékek keletkezhetnek, amelyek ártalmatlanításáról kötelességünk gondoskodni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha ismertek a szennyezés jellemzői, amit okozunk.

Dolgozatomban Budapest város III. kerületének (Óbuda) egy részét vizsgáltam, hogy eredményeimet felhasználva becsülhessük a települési környezetből a csatornahálózatba jutó nehézfém-terhelést. Ehhez a felszíni lefolyásra vonatkozó kísérletek mellett bemenő adatként szerepelt az adott területen áthaladó 11-es főút forgalomnagysága (BKK Közút Zrt. és saját forgalomszámlálás alapján), a belső lakóövezetre megbecsült forgalomeloszlás, a területre hulló csapadék- és légszennyezettség adatok (OMSZ), a terület lefedettsége tetőfelületek formájában (Google Earth segítségével). Laboratóriumi kísérleteket végeztünk továbbá a Budapesti Műszaki Egyetemen könyvtárának tetején kihelyezett mintavevők által gyűjtött csapadékvízzel is.

Budapest, 2012. szeptember 26.

szerző

  • Muhi Alexandra
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Budai Péter
    adjunktus, (külső)
  • Horváth Adrienn
    doktorandusz, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék