Regisztráció és bejelentkezés

Az Omszki-tó és a Lupa-szigeti bányatavak összehasonlítása

Az Omszki-tó és a Lupa-szigeti bányatavak összehasonlítása

Cserna Gécsa Bence III. évfolyam

Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc és Musa Ildikó, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Magyarországon – az európai trendeknek megfelelően - az 1940-es években megindult

az infrastruktúra fejlesztése. Az utak építéséhez szükséges nyersanyag igényeket kavics,

majd később sóderbányák létesítésével elégítették ki, melynek jó része a Duna mentén

helyezkedett el. A bányászati folyamatok megszűntével, a kitermelt anyag helyén bányatavak

jöttek létre, melyek vízforrása a kavicsrétegben mozgó felszín alatti vízből és a lehulló

csapadékból tevődik össze. Napjainkban közel 1000 bányató található Magyarország

területén. A kitermelés befejeztével a bányatavak területe rekreációs (strand, vízi sport,

horgászat) tevékenységek céljából hasznosítható lehet. Ezen felül a rekultiváció kellemes

lakókörnyezetet teremthet a zöld területek arányának növelésével. Fontos odafigyelni a

fiatal bányatavakra, melyek a megfelelő területrendezés után remek alkalmat nyújthatnak

a szabadidő eltöltésére. Ehhez azonban tisztában kell lenni a tó terhelhetőségével, melynek

figyelembevételével fenntartható jó állapota. Fontos az esztétikus környezet, parti sáv

kiépítése is. Vendéglátás, turisztika, vízisí, strand, kemping érdeke, hogy a tavat megfelelő

állapotban tartsák. Akkor lesznek visszatérő vendégek, ha jó minőségű marad a víz, esztétikus

környezet. Az egyik legnagyobb probléma a bányatavak rendezésével és hasznosításával

kapcsolatban a jogi viszonyok tisztázatlansága, illetve a rekultivációs tervek, illetve ezek

anyagi hátterének hiánya. A dolgozatom célja a Budakalász határán fekvő Omszki-tó és

a Lupa-szigeten található kavicsbánya tavak összehasonlítása helyszíni és laboratóriumi

vízminőségi mérések alapján és rekreációs hasznosítási szempontból. Továbbá bemutatom a

még rekultiváció előtt álló bányatavak területrendezéséhez szükséges teendőket.

szerző

  • Cserna Gécsa Bence
    környezetmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Szilágyi Ferenc
    docens, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
  • Musa Ildikó
    Laborvezető, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék