Regisztráció és bejelentkezés

Gátak földrengés méretezésének lehetőségei Magyarországon

A Földön kipattanó rengések döntő többsége tektonikus eredetű. Ezek a folyamatok a jelenkorban is hatással vannak környezetünkre, így például a hazánkat is magába foglaló Pannon-medence az Adriai mikrolemez mozgása miatt kialakult főképp eltolódásos, illetve kompressziós feszültségtérben évente átlagosan 1,5-4 mm-rel rövidül. Az újabb geofizikai kutatások azt mutatják, hogy Magyarország szeizmicitása, tehát a földrengés aktivitása a területen erősebb, mint korábban gondolták, de világviszonylatban még így is mérsékeltnek tekinthető.

Magyarországon az Eurocode szabványok bevezetése előtt a földrengésre történő méretezés nem volt része a tervezői gyakorlatnak. Míg az Eurocode 8 a tartószerkezetek esetében ad útmutatást a földrengéssel szembeni biztonság meghatározására, addig a gátakra vonatkozóan nem rendelkezik sem a biztonsági tényezőről, sem a tönkremeneteli valószínűségről. Növeli a tervezés bizonytalanságát, hogy nagyon kevés földrengés következtében bekövetkezett gátszakadást ismerünk, melyek tapasztalatait hasznosítani lehetne a méretezések során.

A földrengés hatására bekövetkező tönkremeneteli mechanizmusok közül elsősorban a gát állékonyságát vizsgálom a statikus többleterő hatásával szemben a szakirodalomban fellelhető, leggyakrabban alkalmazott szeizmikus rézsűállékonysági módszerek segítségével. A dolgozatom elsődleges célja, hogy összevessem az egyszerűbb számítási eljárások, mint a koordináta-transzformáció, a pszeudo-statikus vizsgálat, a Newmark-módszer, valamint az azokat manapság háttérbe szorító numerikus módszerek által kapott biztonsági tényezőket. Alacsony magnitúdójú földrengések esetén az általánosan alkalmazott biztonsági tényező megfelelő biztonságot adhat a földrengés hatása ellen. Éppen ezért a gát szerkezeti kialakítását, valamint a töltés és az altalaj tulajdonságait a hazai viszonyoknak megfelelően, azonban a dinamikus terhelés paramétereit az ország területének szeizmicitásához képest nagyobb értékkel vettem figyelembe. Tettem mindezt annak érdekében, hogy egy elenyésző valószínűségű, de nagyobb földrengés hatása kimutatható legyen magyarországi körülmények között. A megfelelően hosszú és nagy magnitúdójú rengések hatására kialakuló pórusvíznyomás növekedés miatt a laza, vízzel telített, kohézió mentes talajoknál megfolyósodás alakulhat ki, így ennek lehetőségét is vizsgálom a dolgozatomban.

szerző

  • Pfisztner Gréta
    Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Nagy László
    egyetemi docens, Geotechnikai Tanszék
  • Illés Zsombor
    Phd. hallgató, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék