Regisztráció és bejelentkezés

Társasházak innovatív energiahatékonysági felújítása BIM alapokon

A 20. században készült épületek energetikai teljesítőképességéről általánosságban elmondható, hogy nem felelnek meg a mai követelményeknek és igényeknek. Nyáron akár a külső léghőmérséklet többszörösére, 60-70°C-ra felmelegedő külső térhatároló szerkezetek nemcsak a bentlakók életszínvonalára vannak hatással, hanem a sűrű beépítettségű területeken kialakuló városi hősziget-hatás egyik legfőbb okozói is. A több emeletes társasházakra a terjedelmes határoló felületek miatt ez fokozottan igaz.

Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy a mára elavulttá vált társasházak homlokzatainak és tetőinek felújítása milyen innovatív, hazánkban eddig kevésbé alkalmazott anyagokkal, illetve technológiákkal lehetne kedvezőbb a nyári túlmelegedés elkerülése és a fűtési/hűtési idénybeli energiafogyasztás minimalizálása szempontjából. A vizsgálathoz dinamikus épületszimulációt alkalmaztam, melyhez egy 1964-ben épített, tíz szintes vasbetonvázas társasházat vettem alapul a Lágymányosi lakótelepen. Az épület BIM modelljét eredeti alaprajzok és metszetek alapján készítettem el. A kutatás következő lépéseként összegyűjtöttem kilenc lapostetőre- és kilenc homlokzatra alkalmas anyagot, melyek egyaránt tartalmaznak újszerű és hagyományos megoldásokat is. A potenciális energiahatékonysági célú tető- és homlokzatfelújítási megoldások között szerepelnek előállításuk szerint újrahasznosított-, természetes- és mesterséges anyagok, állaguk szerint pedig szilárd hőszigetelő elemek és bevonatok. A vizsgált anyagokat - és azok kombinációit - összehasonlítottam tulajdonságaik, teljesítményadataik és költséghatékonyságuk alapján, figyelembe véve a Budapestre jellemző éghajlati-, illetve technológiai sajátosságokat. A kutatás második felében pedig dinamikus épületszimulációkat készítettem DesignBuilder szoftverrel, majd ezek alapján elemeztem a módosított épületszerkezetek hőszigetelőképességét az optimális eljárás megállapítása érdekében. A szimulációk órai felbontással készültek, szintén órai felbontású, generált időjárásadatok alkalmazásával. Ezzel a módszerrel nem csak az épület fűtési energiafogyasztása állapítható meg, hanem a lakások belső hőmérséklete és relatív nedvességtartalma is, melyekből következtetni lehet a lakók komfortjára.

A széles körben vizsgált anyagoknak, technológiáknak köszönhetően könnyebb megtalálni a legideálisabb szigetelést változó igények és körülmények esetén is. A vizsgálat alapjául szolgáló létesítmény elhelyezkedését és funkcióját tekintve igen gyakori épülettípus Budapesten, így az eredmények számottevő elavult épület felújításánál, esetleg új házak építésénél is hasznos lehet.

szerző

  • Tóth Balázs
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Nagy Balázs
    Egyetemi adjunktus, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
  • Szagri Dóra
    doktorandusz, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett