Hulladék rostanyagok építőipari hasznosíthatósága könnyűbeton fejlesztéséhez
Könnyűbetonok gyártására számos példa található a szakmai irodalomban. Számomra a
legérdekesebb azonban azoknak az anyagoknak a hasznosítása volt, melyek nagy
mennyiségben szennyezik a környezetünket.
Az újra használás után az újrahasznosítás a második legfontosabb hulladékkezelési módszer,
ezért olyan hulladékot kerestem, ami anyagában nem hasznosítható, ezért lerakókba kerül,
vagy elégetik. Ilyen anyag az évente több ezer tonna hulladékként keletkező papírgyári iszap.
Jellemző rá, hogy változó hosszúságú cellulóz rostokból áll, a kartongyártás mellékterméke,
nedvesen keletkezik, ezért égetni nem lehet, biológiai lebomlása lassú és szagos, de
kémiailag kapcsolódik a cement kötésű anyagokhoz. Célom volt munkám során tesztelni
ennek az anyagnak a betonba ágyazásának lehetőségeit, a hasznosítás szemszögéből
megítélve. Beton próbakeverések különböző arányú nedves és szárított papírgyári iszappal
történtek, a dokumentált öntési kísérletek eredményeit elemeztem és következtetéseket
vontam le a szilárd beton tulajdonságaiból a hasznosíthatóságra. A könnyűbeton papír
rosttartalma függvényében változó testsűrűséggel, nyomószilárdsággal, vízfelvétellel és
hővezetéssel rendelkezik. Ezek a tulajdonságok jellemzőek lesznek a késztermékek ipari
hasznosítási, mint a hőszigetelés, zajszigetelés, holttér kitöltés, betonelem öntés, stb.
területeire.
szerző
-
Molnár Hunor
Középiskolás diák
középiskolai
konzulensek
-
Dr. Balázs L. György
tanszékvezető, egyetemi tanár, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék -
Dr. Sólyom Sándor
Egyetemi adjuktus, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék