Kvantumszámítógépes számítási modellek és architektúrák összehasonlítása
Ahogy egyre több figyelmet kapnak a kvantumtechnológiák, úgy lesz egyre komolyabb kérdés, hogy ki és hogyan lesz képes az első univerzális és praktikus feladatok elvégzésére alkalmas kvantumszámítógép megalkotására. Újabb és újabb megoldások és ötletek látnak napvilágot évről-évre, illetve nagy a kutatás a lehetséges alkalmazások területén is.
Egy még kiforratlan, fejlődésben lévő területről beszélve, nem könnyű egy-egy megvalósítást jellemezni, és főleg nehéz feladat megmondani, hogy melyik megközelítés eredményesebb, vagy könnyebben megvalósítható. Éppen ezért fontos, hogy meg tudjuk állapítani két, különböző architektúráról, hogy milyen hasonlóságok/különbségek lelhetőek fel, továbbá, hogy melyik, mely területeken bizonyul eredményesebbnek.
Ebben a munkában ez a kérdés kerül a középpontba néhány szempont alapján, mind elméleti és mind a jelenlegi megvalósítások szempontjából, különböző megvalósítások összehasonlításával (IBM Quantum Experience, Xanadu Borealis).
Az IBM már régóta ismert arról, hogy sok kutatást végez ezen az új és izgalmas területen, így már születtek korábbi munkák[1] is amelyekben, különbféle módszerek segítségével történt vizsgálat, amelynek az IBM kvantumszámítógépei is tárgyát képezték.
A Borealis pedig egy 2022 nyarán publikált kvantumszámítógép, melyet a kanadai Xanadu cég fejleszt. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a két gép fizikai felépítése nagyban különbözik, mindkettőt elérhetővé tette az adott fejlesztő cég egy felhő alapú infrastruktúrán keresztül, így nem csak a labor keretein belül folyhatnak kísérletezések.
A továbbiakban szó lesz először elméleti modellekről, majd az említett fizikai rendszerek kerülnek elemzés alá.
szerző
-
Kirchhof Barna
Mérnök informatikus szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Bacsárdi László
egyetemi docens, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
