Villamos járművek által keltett potenciális egészségügyi kockázatok elemzése
A közlekedés manapság szerves része az életünknek. Egy átlagos európai lakos 1 óra 25 percet tölt a munkanapokon az autójában vagy közösségi közlekedési eszközön utazva. A számos közlekedési eszköztípus közt egyre nagyobb teret nyernek a villamos energiával működő járművek, mint vonatok, villamosok; a közelmúltban az elektromos hajtású buszok, autók aránya is megnövekedett. A villamos járművek teljesítményigénye növekszik, amely a hajtásrendszerek sajátosságai miatt a feszültség kis értéken tartása mellett nagy áramerősséget eredményez. A kompakt járművek megjelenésével az elektromos berendezések és az utasok közötti távolság egyre csökken. E két tendencia következtében növekszik az utasokra ható mágneses erőtér, amely szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk milyen potenciális egészségügyi kockázatokkal járhat ez a folyamat.
A dolgozat áttekinti az elektromágneses terekkel kapcsolatos általános emberi félelmeket, továbbá azt, hogy mindennapi életünk során milyen területeken találkozunk nagy villamos, mágneses erőterekkel és nem-ionizáló elektromágneses sugárzásokkal. A témára szakosodott szervezetek (pl. WHO, ICNIRP) irányelvei és a témában készült legfrissebb kutatások eredményei alapján ismertetem az erőterek lehetséges biológiai hatásait. Szintén bemutatásra kerülnek a közlekedésben manapság jelenlévő tendenciák, valamint a különböző járműtípusok (pl. vasút, metró, villamos, mágnesvasút, trolibusz, hibrid és elektromos autók) utasterében megjelenő mágneses erőterek nagyságrendjei. Az elektromos autók témakörében a szakirodalom, valamint végeselem térszimuláció alapján vizsgálom a mágneses erőtér nagyságrendjét és eloszlását és felvázolom az azok csökkentésére vonatkozóan rendelkezésre álló lehetőségeket.
