Villamos autók várható töltési igényének modellezése és vizsgálata a főváros és annak agglomerációja közti ingázási szokások alapján
A legújabb hazai elektromobilitási startégia, a Jedlik Ányos Terv 2.0 egyértelmű célkitűzéseket fogalmaz meg a szektorban várható és elvárt fejlesztéseket illetően, mind kormányzati, mind piaci szinten. Ez alapján továbbra is a villamos autók további gyors terjedése várható. A villamos autók továbbra is magasabb bekerülési költsége és korlátozottabb hatótávja miatt, mint amivel a hagyományos, belső égésű motorral szerelt versenytársaikat jellemezhetjük, a főváros és annak környezetében várható a legdinamikusabb bővülése a villamos autó flottának. Ennek egy igen jelentékeny pozitív környezeti hatása is lehet a fővárosra, hiszen ha a budapesti agglomerációból naponta bejáró, ingázó felhasználói csoport hagyományos autója helyett villamos autóval végzi az említett napi ingázást, jelentős károsanyag-kibocsátástól kímélheti meg a fővárost és az ott élő embereket.
Energetikai szempontból az egyre növekvő számú villamos autó nyilvánvalóan egyre nagyobb és igen koncentrált töltési igényt támaszt az elosztóhálózat felé, melynek kezelése és megfelelő kiszolgálása nagy kihívást jelenthet az áramszolgáltatók számára. Ugyanakkor a dekarbonizációs törekvéseknek köszönhetően egyre nagyobb részarányt képviselnek az időjárásfüggő megújuló energiaforrások a teljes energiamixben. Ennek köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek a hálózatra kapcsolható és vezérelhető tárolók, s az ezekkel megvalósítható rugalmassági szolgáltatások. Ezek egyik legkézenfekvőbb megoldása lehet a villamos autók akkumulátorával végzett szabályozás, mely az aggregátorok és energiaközösségek további elterjedésével már a közeljövőben fontos szerepet kaphat.
Dolgozatom első fejezetében nemzetközi tanulmányok alapján áttekintem a villamos autót használókról rendelkezésre álló adatokat. Ennek segítségével létrehozok egy előzetes profilt, mellyel a hazai környezetben azonosításra kerül azon felhasználói csoport, akik a legnagyobb eséllyel és leghamarabb váltanak villamos autóra. Ezután népszámlálási adatokra támaszkodva megvizsgálom a Budapest és annak agglomerációja közti ingázás főbb paramétereit, majd ezeket összevetve az előzetesen felállított profillal kijelölöm a leginkább releváns agglomerációs körzetet, mely a további vizsgálatok fő tárgyát fogja képezni. A harmadik fejezetben az összegyűjtött adatok alapján modellezem az ingázók által igényelt maximális töltési igényt a választott agglomerációs körzet esetén, majd össze is vetem a kapott eredményt rendelkezésre álló töltési adatokkal. Ezután megvizsgálom, milyen adattípusok mentén elemezhető tovább a jelentkező töltési igény az egyes töltési pontokon. Végül az utolsó fejezetben ezen adatdomének segítségével megvizsgálom, melyik és mekkora mértékben határozza meg a töltőpont fő paramétereit, mint a leadott töltési energia vagy a töltési idő.
szerző
-
Ludman Levente
Villamosmérnöki szak, mesterképzés
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Hartmann Bálint
Egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék -
Mátrai Tamás
tudományos segédmunkatárs, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék