Optikai háttérsugárzás mérése
Az internet felhasználói szintű megjelenése óta a hálózatok rohamos fejlődésen mentek keresztül, és a betárcsázós-modemes megoldásoktól alig három évtized alatt eljutottunk a stabilan működő vezeték nélküli hálózatokig. Azonban a lehető legnagyobb adatátviteli sebességgel, legbiztonságosabb módon történő kommunikáció igénye a kvantum alapú megoldások kutatását, fejlesztését sürgeti. Ezek a jelenlegi megoldásokkal szemben forradalmi változást eredményeznének az adatátvitel területén. TDK dolgozatomban a kvantum alapú szabadtéri kommunikáció esetén az átvitel minőségét meghatározó paramétert, az optikai háttérsugárzást vizsgálom, kiemelt figyelmet fordítva az ESA által tervezett EAGLE-1 projekt keretén belül megvalósuló kvantumkommunikációra alkalmas műhold tervezett hullámhosszára, vagyis az 1550 nm-es sávra.
Bemutatom az optikai háttérzaj forrásait és jellemzőit, valamint a kommunikációs csatornára gyakorolt hatását. Ezt követően a laborban korábban fejlesztett mérőeszköz működését ismertetem, amely a nappali háttérsugárzás mérésére alkalmas, majd az elvégzett mérések eredményeit Matlab segítségével grafikusan megjelenítem és elemzem.
Ezt követően tervet készítek az éjszakai mérésre alkalmas rendszer összeállítására. A mérés során használt szoftverhez Python programozási nyelven kiegészítő, mérést segítő funkciókat hozok létre, melyek alkalmasak a mérési adatok gyűjtésére és feldolgozására. Az éjszakai égbolt alacsonyabb optikai háttérsugárzást eredményez, ami előnyös a kvantumkommunikációban, biztosítja a kvantumállapotok pontosabb előállítását és érzékelését. Emellett azonban figyelembe kell venni éjszaka a város által keltett optikai háttérzajt, hiszen számos mesterséges fényforrás csak éjszakára kapcsol be.
szerző
-
Kovács Dóra Borbála
Villamosmérnöki szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Gerhátné Udvary Eszter
egyetemi docens, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
