Regisztráció és bejelentkezés

Antenna távoltéri paramétereinek meghatározása a közeltéri mérési adatokból NF2FF transzformációval

A mobil hálózatok, az önvezető autók és egyéb műszaki területek fejlődésével egyre fontosabbá vált, hogy az alkalmazott antennákat pontosan tudjuk jellemezni. Erre biztosít alkalmas módszert a közeltéri antenna mérés. A közeltéri mérésnek nagy előnye a távoltéri méréssel szemben a kis helyigénye, amely lehetővé teszi, hogy egy reflexiómentesített antenna mérőszobán belül viszonylag olcsón megvalósítható legyen, s így számos problémával ne kelljen foglalkozni, mint például a környezeti reflexióval és az elektromágneses interferenciával.

A közeltéri mérés során a mérendő antenna radiatív közelterében határozzuk meg a térerősség eloszlást egy ismert iránykarakterisztikájú, kalibrált mérőantenna segítségével, egy előre kiválasztott felületen. A három leggyakrabban alkalmazott (mintavételi) felület a sík, a henger és a gömb. A távoltéri térerősség eloszlást a közeltérben megmért amplitúdó- és fáziseloszlások után transzformáció (Near-Field to Far-Field – NF2FF) segítségével kapjuk meg.

Dolgozatomban először bemutatom a közeltéri mérési módszerek elméleti hátterét, majd közlöm a hengeres közeltéri mérési, szimulációs és transzformációs eredményeket. A méréseket a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék reflexiómentesített mérőkamrájában végeztem, a szimulációhoz és a transzformációhoz pedig a CST Studio-t, illetve a MATLAB szoftvereket használtam fel. Mivel a cél a hengeres letapogatás vizsgálata volt, ezért mérendő antennaként egy 2.45 GHz-es rezonanciájú dipólt használtam, melynek térerősség eloszlása tengelyesen szimmetrikus. A hengeres közeltéri méréshez 3 db mérőantennát alkalmaztam. A szimulációs és a mérési eredményeket az S-paramétereket meghatározva hasonlítottam össze, ami után a momentum módszert alkalmazva elvégeztem a transzformációt a közeltéri és a távoltéri térerősség között. Végül összehasonlítottam a távoltérben számolt és a transzformációval kapott eredményeket.

szerző

  • Iványi László Máté
    Villamosmérnöki szak, mesterképzés
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Nagy Lajos
    Egyetemi docens, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék
  • Reichardt András
    egyetemi tanársegéd, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék