Időjárás-alapú kockázatbecslés a valós-idejű üzemelőkészítés során
A 21. században egyértelműen a legjelentősebb folyamat a digitalizáció, ami új lehetőségekkel, igényekkel szolgálhat az élet minden területére. Nincs ez másképp a villamosenergia-rendszer üzemeltetésnél sem, ahol egyre fontosabb jelentőséget tulajdonítanak a hálózat okosításának. Ennek köszönhetően egyre több lehetőség nyílik valós-idejű hálózat állapotbecslő adatok gyűjtésére, ami korszerű algoritmikus adatfeldolgozással és modellezéssel párosulva tovább bővíti a diszpécseri szolgálat hatékonyságát és beavatkozó képességét. Az energetika ezen fejlődési irányát röviden talán a tavalyi MEE Vándorgyűlés mottójával tudnám összefoglalni „Adatból energia’’. Számos ilyen adatból energia folyamat, eljárás, módszer született már, például a DLR, ahol legfőképp időjárási és villamos mérési adatokból képesek vagyunk meghatározni a távvezeték terhelhetőségét, ezáltal arra az időszakra engedhető energia mennyiségét. A másik legfelkapottabb téma hazai környezetben a HMKE becslés, ahol szintén időjárási adatokból képesek vagyunk becslést tenni a megtermelt energia mennyiségére.
Jelen előadásom témája is „Adatból energia’’ struktúrára épül fel. Az időjárás-alapú kontingencia előrejelzéshez többek közt valós-idejű időjárási és historikus adatokon alapszik és a végén egy valós-idejű energiaellátási kockázatot kapunk az egyes távvezetéki elemekre. A közte lévő folyamatot hívjuk valószínűség-alapú kockázatbecslésnek, angolul Probability Risk Assessment. Munkám elsősorba ezen PRA modellek tanulmányozására és időjárási adatfeldolgozási technikákra fókuszál. Másodsorban, pedig további alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. Végeredményképpen, pedig egy valós-idejű PRA modellt fejlesztettem ki, ami képes a valós-idejű adatokból jelzést adni az időjárás-alapú kontingencia veszélyre az üzemirányító felé, valamint célzott kontingencia analízist végez a jelen hálózati üzemállapotra.
Az utóbbi időben lezajlottak, illetve folyamatban vannak olyan régiós, illetve ENTSO-E szintű projektek (GARPUR, PRA WG), amik a valós-idejű üzembiztonsági területen ezen új sztochasztikus szemléletmód megvalósítási lehetőségével foglalkoztak, foglalkoznak. Az eddigi kutatási eredmények alapját képezték a Methodology for coordinating operational security analysis, magyarul Üzembiztonság elemzés koordinálásának módszertan (röviden CSAM) új jogszabályi előírását. Az ACER CSAM-re vonatkozó határozatának 44. bekezdése röviden előírja a TSO-knak az operatív valószínűségi összehangolt biztonsági értékelés és kockázatelemzés terén elért haladásáról jelentést kell tenniük, 2027-re minden TSO-nak kötelező kidolgoznia egy közös PRA-t.
szerző
-
Lipécz Ákos András
Villamosmérnöki szak, mesterképzés
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Farkas Csaba
egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék
