A szél jelenségek részletesebb vizsgálatának új perspektívái a DLR modellek továbbfejlesztésében
Absztrakt
Mára korunk egyik legégetőbb kérdéskörévé az energia biztosítása vált. A radikálisan növekvő energiaigény kiszolgálása és a megújuló energiaforrások hatékony integrációja egy öregedő és sokszor a tervezett kapacitás határán üzemelő hálózatra hárul. Emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a hálózat rugalmasságának növelésére, amely terén ígéretes eredményeket értek el az utóbbi években kísérleti jelleggel futó dinamikus távvezetékterhelhetőség (angolul DLR) projektek. A bíztató kezdeti sikerek ellenére még mindig sok gyakorlati kérdés tapasztalható a módszer kapcsán. Az egyik bizonytalanságra okot adó körülmény az, hogy van olyan kísérleti projekt, amely során sokszor jelentős eltéréseket tapasztaltak a különböző megközelítéseket alkalmazó módszerek által a sodrony termikus állapotára tett becslések között. A tapasztalt eltérések forrásának feltárása és megértése lehetővé tenné a módszerek továbbfejlesztését, valamint a technológiát övező bizonytalanság csökkentését, ezzel előre mozdíthatna annak mind szélesebb körben történő gyors elterjedését.
Jelen dolgozatban az időjárás előrejelzésekkel és valósidejű időjárás adatokkal dolgozó DLR rendszerek kapcsán vizsgálom a szélparaméterek, és azok hűtőhatásának mérése során alkalmazott köztelítések, és leegyszerűsítések hatását. A szél azért kiemelten fontos környezeti paraméter, mert a vizsgált változók közül a legnagyobb mértékben járul hozzá a sodronyok hűtűséhez. Ez az a paraméter, amely a szakirodalom és a hétköznapi tapasztalatok alapján a leginkább változékony mind időben, mind térben, így az ezzel kapcsolatos közelítések hatása fokozott lehet. A dolgozatban három egyszerűsítés hatását elemzem, és megvizsgálom, hogy azok mekkora mértékben torzítják a számítások eredményét. Vizsgálom, a szélre vonatkozó adatok időbeli felbontást, azon belül is azt, hogy mennyire jól alkalmazható egy tízperces időbeli felbontású adatsor a távvezeték környezetének valósidejű leírására. Ezen túl a dolgozatban vizsgálom annak a hatását, hogy az időjárás adatokon alapuló DLR modellek, kétdimenziósak, és így nem foglalkoznak a szél beesési szögének meghatározásánál a láncgörbe vízszintes síkkal bezárt szögével. Végül harmadrészt vizsgálom, hogy milyen hatással van a számított terhelhetőségre az eltérő magasságú pontokban rögzített szélsebesség értékek, melyek a láncgörbe különböző magasságú pontjait eltérő mértékben hűtik. A fenti pontok elemzésével a célom, hogy a korábbi termikus számítások eredményeit pontosítsam, és gyakorlati iránymutatásokat fogalmazzak meg a hardveres egységek telepítésére vonatkozóan.
szerző
-
Molnár Áron
Villamosmérnöki szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Rácz Levente
egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék -
Dr. Németh Bálint
egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék
