Időjárás előrejelzés bizonytalanságának vizsgálata a dinamikus távvezeték terhelhetőség során
A villamosenergia-rendszer üzemeltetése kapcsán manapság egyre nagyobb igény mutatkozik az átviteli kapacitások teljes mértékű kihasználásra. Az egyre növekvő energiaigény, az energiaipar fejlődése, valamint a megújuló energiaforrások térnyerése és a rendszerbe való integrálása miatt az átviteli hálózat egyes részei túlterhelődhetnek. A probléma megoldása többféleképpen is kivitelezhető, például új távvezetékek építésével, sodronyok cseréjével stb. Ezek helyett azonban a dinamikus távvezeték terhelhetőség (továbbiakban: DLR) egy gazdaságosabb megoldást kínál az átviteli kapacitás növelésére.
A DLR technológián alapuló rendszer lényege, hogy a környezeti paraméterek folyamatos monitorozásával valós idejű terhelhetőség állapítható meg, ami jelentősen meghaladhatja a jelenleg általánosan alkalmazott statikus terhelhetőséget. Emellett a mérlegköri menetrend tervezés során is kiemelet fontosságú a távvezetékek terhelhetőségének figyelembevétele, így a terhelhetőség előrejelzése nagyban elősegíti a villamosenergia piaci kereskedelem tervezhetőségét is. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson elengedhetetlen különböző időjárás előrejelzési modellek alkalmazása, amik segítségével előrejelezhetők a terhelhetőséget befolyásoló környezeti paraméterek.
Kutatásom során a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése után a különböző időjárás előrejelzéseket a távvezetékeken elhelyezett szenzorok által mért időjárási paraméterekkel összehasonlítva meghatároztam az előrejelzés bizonytalanságának hatását a terhelhetőség-számításra. Ezt a bizonytalanságot figyelembevéve, matematikai modellezés segítségével meghatároztam egy biztonsági tényezőt, hogy az előrejelzésekkel együtt számítva megadható legyen egy megbízható, ám a statikusnál jelentősen hatékonyabb terhelhetőség, amely megbízhatóságában a valós mérési adatok alapján számított átviteli kapacitással egyenértékű. Munkám során több európai TSO távvezetékein mért valós adatokat felhasználva meghatároztam ezen távvezetékek terhelhetőségeire vonatkoztatott előrejelzés bizonytalanságát. A kapott eredmények validálása után megoldási javaslatokat dolgoztam ki e kockázati tényező csökkentésére.
