Regisztráció és bejelentkezés

A KÁT mérlegköri energia értékesítése a másnapi piacon

Napjaink aktuális kérdése a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe integrálása. Világszerte több különböző támogatási keretrendszert alakítottak ki, melyek által biztosítani lehet a megújuló energiaforrások magas létesítési költségének megtérülését. Magyarországon ilyen célra elsődlegesen a Kötelező Átvételű Termelés rendszere (KÁT) szolgált. Ennek lényege, hogy a Magyar Rendszerirányítónak kötelessége támogatott, hatósági áron megvásárolni a megújuló energiaforrást használó termelőktől a villamos energiát.

A megvásárolt energiát a rendszerirányító, aki egyben a KÁT mérlegkör felelőse is, a másnapi aukciós piacon értékesíti. A jellemzően alacsonyabb áron történő értékesítés utáni deficit az ipari fogyasztókat terheli. Ez a teljes folyamat szintén rendeletileg szabályozott, mely szerint a KÁT mérlegköri ügyletek után a rendszerirányítónak sem vesztesége, sem nyeresége nem keletkezhet.

A másnapi piacon történő kereskedést érintő szabályozások szerint csak akkor értékesíthető a KÁT mérlegköri energia, ha a tőzsdei ár nagyobb egy meghatározott limitárnál (jelenleg 0,1 EUR/MWh). Amennyiben az egyensúlyi ár a limitár alatt alakul ki, akkor a KÁT mérlegkörben energiatöbblet lép fel, amit a piac a kiegyenlítő elszámolás során vesz figyelembe. A kiegyenlítő energia nagy költségekkel jár, ami szintén az ipari fogyasztókra hárul.

A dolgozat célja annak megvizsgálása, hogy a limitár változtatásával milyen módon alakulnak a tőzsdei árak, és mennyivel kevesebb kiegyenlítő energia szükséges, ezáltal mekkora összeg takarítható meg ebben az elszámolási rendszerben.

Bár a KÁT támogatási rendszert 2017 kezdetével felváltotta a METÁR, az addig megkötött KÁT szerződések továbbra is érvényben maradnak. Ezen dátum előtt mintegy 2000 MW beépítésre váró teljesítményről született KÁT szerződés, amelyeknek jelenleg még a fele sem valósult meg. Így érdemes a továbbiakban is foglalkozni a problémával, hiszen még hosszú időn át jelen lesz ez a támogatási forma a magyar villamosenergia-rendszerben és jelentős beépített teljesítményre lesz hatással.

szerző

  • Barta Péter Dávid
    Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Divényi Dániel
    egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék