Felhő alapú kiterjesztett valóság alkalmazások dinamikus optimalizálása

Az AR (augmented reality), vagyis a kiterjesztett valóság az informatikai világ egyik olyan területe, amely forradalmasítja azt, ahogyan az emberek interakcióba lépnek a digitális tartalmakkal a valós környezetükben. Az AR alkalmazások olyan technológiákat használnak, amelyek lehetővé teszik a virtuális elemek integrálását a valóságba, így kínálva új élményeket és lehetőségeket a felhasználók számára. Az AR alkalmazások számos területen vannak jelen, például a játékipartól az oktatáson át a gyártásig és az egészségügyig.

A felhő szerepe az AR/XR (augmented reality/extended reality) alkalmazásokban kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a nagy teljesítményű számítást és adattárolást távoli szervereken, így könnyebben kezelhetők a virtuális elemek és a valóságos környezet összehangolásához szükséges erőforrások, emellett a felhő segít a valós időben történő frissítésekben és a többplatformos kompatibilitásban.

A távoli képrenderelés (remote rendering) egyike a felhő alkalmazásának, amely lehetővé teszi, hogy a kiterjesztett valóságban megjelenített virtuális tartalmakat távoli szervereken rendereljék, amely kulcsfontosságú a megfelelő vizuális minőség és felhasználói élmény eléréséhez.

A felhasználói élmény növekedése ugyanakkor nem garantált, hiszen rengeteg különböző paraméter határozza meg azt, többek között a képminőség és a késleltetés. A fő kérdés tehát az, hogy hogyan biztosítható a felhasználói élmény a hálózati erőforrások pazarlása nélkül?

A dolgozat ehhez javasol egy dinamikus kontroll mechanizmust, ami egy meglévő felhő alapú XR rendszert egészít ki, ahol a fő cél a remote rendering működésének szabályozása, szem előtt tartva a felhasználói élmény fenntartását úgy, hogy közben minimalizálja a szerver és a hálózat erőforráshasználatát. Egyrészt egy formális modellt definiálunk a problémához, aminek a megoldásához új optimalizációs algoritmusokat javasolunk és implementálunk. A kidolgozott módszereket különböző szempontok szerint elemezzük, elsősorban a felhasználói élmény és a hálózati erőforráshasználat szempontjából.

szerző

• 
  Kovács Ádám
  Mérnök informatikus szak, alapképzés
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Sonkoly Balázs
  egyetemi docens, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
• 
  Dóka János
  tanszéki mérnök, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
• 
  Nagy Bálint György
  Tanszéki mérnök , Távközlési és Médiainformatikai Tanszék